Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Vége az izgalomnak! - Az emberhalak sorsa eldőlni látszik

Egészségesen fejlődnek a postojnai cseppkőbarlang vakgőtéi. A barlangi vakgőte, amelyet Szlovéniában gyakran emberhalnak, vagy szlovéniai sárkánynak is hívnak, ritka és titokzatos faj.

Egészségesek és lassan új fejlődési szakaszba, serdülőkorba lépnek a világhírű postojnai cseppkőbarlangban idén nyáron kikelt ritka barlangivakgőte-lárvák.

"Több hónapnyi izgalom után, végre véget ért az újszülött barlangi vakgőték fejlődésének legbizonytalanabb időszaka" - közölte a barlang működtetője.

A tudósokat leginkább az izgatta, hogy kifejlődik-e a lárvákban a száj és az emésztőszervek összeköttetése, ami biztosítja számukra az önálló táplálkozást.

A szakemberek szerint a kikelt 22 bébigőte mindegyike életben van és a vártnál jobban fejlődik. Az apróságok hossza nagyjából négy centiméter, a szemeik még mindig láthatóak és továbbra is vannak pigmentfoltjaik.

"Kifejlett lábaikkal bátran kalandoznak az akváriumban, ilyenkor leginkább zsákmányra vadászó dinoszauruszokra emlékeztetnek, és már kezdik mutatni a territoriális viselkedés jeleit, alkalomadtán még össze is kapnak a zsákmányon" - jegyezte meg a barlang működtetője.

A lárvafázist követően a bébigőték fejlődése lelassul. A szakértők szerint a következő három évben lassan ránő a bőr az állatok szemére, és másfél év múlva kifehérednek. A serdülőkor nagyjából 14 évig tart a barlangi vakgőtéknél.

A lárvák júniusban keltek ki: a természetben rendkívül ritkán megfigyelhető eseményt infravörös kamerákkal sikerült megörökíteni.

A barlangi vakgőte (Proteus anguinus), amelyet Szlovéniában gyakran emberhalnak, vagy szlovéniai sárkánynak is hívnak, ritka és titokzatos faj, amely föld alatti karsztbarlangokban és barlangi tavakban él szerte a Balkánon.

A postojnai cseppkőbarlang egyik túravezetője az év elején vette észre a barlang egyik akváriumának falára ragasztott petéket, és azonnal értesítette a barlang biológusait.

A szakemberek a helyszínre siettek, hogy szemtanúi lehessenek a ritka eseménynek, a barlangi vakgőte ugyanis évtizedenként mindössze nagyjából kétszer rak petéket.

A biológusok speciális óvintézkedéseket hoztak a peték védelmében. Az anyaállaton kívül minden példányt eltávolítottak az akváriumból, amelyet le is fedtek, hogy igazi barlangi körülményeket teremtsenek.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×