Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Mégsem segít a fogyásban a lépésszámláló?

A lépésszámláló vagy aktivitásmérő eszközök viselése nem növeli az egészséges testsúly elérésének esélyét egy hosszú távú, nagy létszámú amerikai kutatás szerint - írta a BBC hírportálja.

A kétéves kutatás, melyet a Journal of the American Medical Association (JAMA) ismertetett, csaknem 500 túlsúlyos önkéntes bevonásával folyt, akiktől azt kérték, kövessék az előírt étrendet és mozogjanak többet.

Az önkéntesek fele aktivitásmérőt kapott, hogy azon követhesse, mennyit sportolt. A kutatás végére ez a csoport kevesebbet fogyott, mint a másik, melynek tagjai nem viseltek semmilyen aktivitásmérőt.

A tanulmány készítői szerint ez nem jelenti azt, hogy ki kellene dobni a technológiát, csak annyit, hogy nem szabad túlságosan bízni abban, hogy segítik a fogyást.

Annak ellenére, hogy ezek az eszközök igen népszerűek, kevés kutatást végeztek arról, hogy viselésük valójában hogy befolyásolja a testsúlyt és az edzettséget.

A Pittsburghi Egyetem kutatása az egyik első randomizált kutatás ezen a területen. A kutatók azt az eredményt kapták, hogy az aktivitásmérőt viselők átlagosan 3,6 kilogrammot adtak le, míg a kontrollcsoport, akik nem kaptak fitneszmérőt, 5,9 kilogrammot.

A szerzők szerint sok magyarázata lehetséges ezeknek a meglepő eredményeknek. John Jakicic, a kutatás vezetője úgy vélte, az emberek hajlanak arra, hogy egy ideig használják az aktivitásmérőt, aztán elveszítik az érdeklődésüket, ahogy elmúlik az újdonság varázsa.

"Ahogy telt az idő, egyre kevesebb adatot kaptunk, amit az aktivitásmérőkkel rögzítettek" - magyarázta, ám szerinte az is elképzelhető, hogy akik az eszközt viselték, egyre inkább a sportra koncentráltak és elhanyagolták a diétájukat.

"Azt gondolhatták, olyan sokat mozognak, hogy nyugodtan megehetnek egy-egy szelet süteményt" - tette hozzá. A kutató szeretné megvizsgálni, mi az oka, hogy egyes emberek nagyobb kedvvel fordulnak a technológiához, mint mások.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×