Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
319.96
bux:
0
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia

Az emberi bélflóra bizonyos baktériumai 15 millió éve alakultak ki

Bélrendszerünk egyes baktériumainak eredete mintegy 15 millió évre nyúlik vissza, még az emberré válás előtti korra - derítették ki amerikai kutatók.

Ez a felfedezés azt sugallja, hogy az evolúció a korábban véltnél nagyobb szerepet játszott a emberi bélflóra összetételében - írták a kutatók a Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

A szakemberek által tanulmányozott baktériumok a belek korai kialakulásához járulnak hozzá, megtanítják az immunrendszerünket a kórokozókkal való harcra, sőt hatással vannak hangulatunkra, viselkedésünkre.

"Kutatásunk megmutatta, hogy az emberi bélflóra bizonyos baktériumai közvetlenül olyan sejtekből származnak, amelyek jelen voltak a majmokkal közös őseinkben is" - hangoztatta Andrew Moeller, a Kaliforniai Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

"Meglepő, hogy a bélben lévő mikrobák, amelyek a környezetünkben lévő számos forrásból kerülhetett szervezetünkbe, ilyen hosszú időn keresztül együtt fejlődtek bennünk" - tette hozzá Howard Oschman, a Texasi Egyetem biológusa, a tanulmány vezető szerzője.

Ahogyan az ember és az emberszabású majmok a közös őstől eltérő fajjá fejlődtek, a közös ősben jelen lévő baktériumok szintén eltérő törzzsé fejlődtek.

A szakemberek genetikai bizonyítékot találtak arra is, hogy a baktériumok nagyjából ugyanabban az időben váltak szét eltérő törzsekké, amikor gazdaszervezeteik különálló fajokká alakultak.

Az egyik ilyen bakteriális szétválás 15,6 millió évvel ezelőtt ment végbe, amikor a gorillák családja elvált a többi hominidától, a másik 5,6 millió éve, amikor az emberek ága elvált attól, amely a csimpánzok és a bonobók fejlődéséhez vezetett.

Régóta tudjuk, hogy az embereknek és legközelebbi rokonaiknak, az emberszabású majmoknak vannak ilyen bélbaktériumaik, a nagy kérdés az volt, hogy honnan erednek ezek a baktériumok, a környezetünkből vagy evolúciós történelmünkből. Illetve az, hogy mióta léteznek ezek a gazdazervezetekben - magyarázta Moeller.

A kérdés megválaszolására a kutatók Afrikában élő csimpánzok, bonobók és gorillák és amerikai emberek ürülékmintáit vizsgálták. A kutatok génszekvenálással elemezték az ürülékminákban talált egy bizonyos baktérium különféle változatait. Ezekből az adatokból megalkották az emberi mikrobiom több mint 20 százalékát alkotó három bélbaktérium-csoport evolúciós fáját. Két baktériumcsoportnak az evolúciós fejlődése nagyon hasonló a hominidák evolúciós fájára - írták a szakemberek.

Címlapról ajánljuk
Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

180 fokos fordulatot vettek az amerikai-magyar kapcsolatok Donald Trump újbóli beiktatása után – erről beszélt az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke. Törcsi Péter szerint ez a mostani a jó viszony is a tétje az áprilisi országgyűlési választásoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Európai cégóriásról álmodnak, de Brüsszel "lábbal tiporja" összeolvadási elképzeléseket

Európai cégóriásról álmodnak, de Brüsszel "lábbal tiporja" összeolvadási elképzeléseket

Kérlelhetetlennek tűnik az unió tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős biztosa, Teresa Ribera, aki a gyakorlatban közvetlenül felel azért, hogy milyen cégek léphetnek fúzióra anélkül, hogy monopolhelyzetek alakulnának ki. A versenyképességi témakör a védelem mellett egyértelműen az EU egyik fő prioritásává vált az utóbbi években, és sokan hiszik, hogy a kontinensméretű cégek lennének erre a legkézenfekvőbb válaszok, azonban Ribera szerint más út is van a lemaradás elkerülésére, így nem enged az összeolvadni vágyó telekommunikációs cégeknek – írja a Financial Times.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×