Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert

Magyar kutatók sikere az óriásvírusok sivatagi jelenlétéről

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói a világon elsőként igazolták óriásvírusok jelenlétét a bolygó legnagyobb sós sivatagában, az India Gudzsarát tagállamának területén található Kutch sivatagban.

Óriásvírusokat eddig nem találtak sós és sivatagi talajban, csak tengerekben, tavakban, folyókban és ipari hűtőtornyokban. Az Archives of Virology című folyóiratban hétfőn megjelent publikációt Kerepesi Csaba PhD-hallgató és Grolmusz Vince egyetemi tanár jegyzi - közölte az egyetem szerdán az MTI-vel.

Az ELTE tudósai indiai kutatók adatait elemezve találtak óriásvírus DNS-szekvenciákat a Kutch-sivatag talajából származó mintákban, a vizsgálatokhoz az ELTE PIT Csoportjában kifejlesztett Giant Virus Finder nevű új bioinformatikai eszközt használták. Az eredmény azt mutatja, hogy az óriásvírusok sokkal gyakoribbak lehetnek a Földön, mint azt eddig gondolták.

Az óriásvírusokat francia kutatók fedezték fel 2003-ban angliai ipari hűtőtornyok biofilmjének vizsgálata közben. Míg a vírusok általában csak elektronmikroszkóppal láthatók és csak pár száz génjük van, az óriásvírusok fénymikroszkóppal is észrevehetők és több ezer génjük is lehet. Saját élősködőik is vannak, amelyek az óriásvírusok gazdasejtben való szaporodását fordítják a saját javukra.

Címlapról ajánljuk
Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Az időjárási adatok alapján akár három nappal előre is jelezhető, hogy mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás – erről publikáltak magyar kutatók tanulmányt egy rangos nemzetközi lapban. Az elemzés alapját az Országos Mentőszolgálat több mint 114 ezer esete jelentette. Az InfoRádió Pál-Jakab Ádámot, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának rezidensét, a tanulmány első szerzőjét kérdezte.

Vízstratégia: a helyi szennyvíztisztításnak is szerepe lehetne

A készülő új vízgazdálkodási stratégia egyik fontos eleme lehet a megtisztított háztartási szennyvíz helyben tartása és hasznosítása. Az InfoRádióban nyilatkozó szakember szerint felül kell vizsgálni a több mint húsz éve alkalmazott hazai gyakorlatot, mert az egyedi szennyvíztisztítók használatát jelenleg településenként eltérő szabályok korlátozhatják.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Visszafordíthatatlan billenőpontokhoz közelítünk: minden egyes tizedfoknyi emelkedéssel és minden eltelt évvel fokozódik a nyomás

Visszafordíthatatlan billenőpontokhoz közelítünk: minden egyes tizedfoknyi emelkedéssel és minden eltelt évvel fokozódik a nyomás

Ha kismértékben is, de tovább emelkedett a klímaváltozás fő felelősének tartott üvegházhatású gázok globális kibocsátása 2026 első felében. A kibocsátáscsökkentési folyamat országonként és ágazatonként egyenetlenül zajlik: a két legnagyobb kibocsátónak számító Kínában és az Egyesült Államokban csökkent az emisszió, míg India és Brazília kibocsátása nőtt; az emisszió növekedéséhez legnagyobb mértékben a közúti közlekedés járult hozzá, a villamosenergia-ipar és a feldolgozóipar kibocsátása viszont csökkent. A hőmérséklet-emelkedés a csúcspontján már a legoptimistább forgatókönyv szerint is 1,8 fokkal haladja majd meg az iparosodás előtti szintet, de a legtöbb szcenárió magasabb csúcsértékeket vetít előre, már a következő évtizedekre. Ezzel együtt még mindig lehetséges a hőmérséklet csökkentése és a Párizsi Klímaegyezmény céljainak elérése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×