A waterlooi csatamezőn használt térkép hibája kulcstényező volt az 1815. júniusi csatában elszenvedett vereségben, amely a francia császár lemondásához vezetett és véget vetett politikai, katonai karrierjének.

Napóleon a hibás térkép miatt rosszul pozicionálta Wellington herceg erőit, ezáltal tüzérségét rossz helyre irányította, és az ágyúgolyók nem érték el a brit-porosz-holland harcvonalakat.

"Napóleon hibás térképre támaszkodott utolsó csatájának stratégiájához. Ez megmagyarázza, miért tévesztette el az ellenséges erők állomásozását, és miért tájolódott el a csatamezőn. Bizonyosan ez az egyik tényező, amely vereségét okozta, de nem az egyetlen" - hangoztatta Franck Ferrand, a dokumentumfilm készítője.

"A térkép Moint-Saint-Jean stratégiai farmját egy kilométerrel odébb mutatja valódi helyzetétől. Napóleon ágyúinak hatótávolsága egy kilométer volt" - magyarázta Ferrand.

A hibás térképet egy brüsszeli katonai múzeumban fedezte fel Bernard Coppens belga illusztrátor, történész, aki a dokumentumfilm-készítő tanácsadója volt.

Az általa fellelt, vér áztatta térkép azonos azzal, amelyet Napóleon a csatamezőn használt.

"Összehasonlítottuk a csatamezőn használt, nyomtatott térképet az eredeti kézzel rajzolttal, amelyről a másolat készült. "Felfedeztük a nyomtatási hibát. Nemcsak a farm volt rajta rossz helyen, hanem a rajta lévő utat kanyarral ábrázolta, amely azonban nem is létezett" - mondta Ferrand.

A kérdésre, hogy a csata kimenetelén változtatott volna-e, ha Napóleon egy pontosabb térképet használ, a filmkészítő közölte: találtunk egy levelet Napóleon öccsétől, Jérome Bonapartétól, amely leírja, hogy "teljesen elveszett a waterlooi csatamezőn, nem volt képességei teljes birtokában. Árnyéka volt korábbi önmagának".

Napóleon alábecsülte Wellington herceget is, és nem tudott világos parancsokat adni parancsnokainak, Ney marsallnak és Grouchy tábornoknak.