A kutatást a University College London járványügyi és közegészségügyi karának tudósa, Robert West vezette. A tanulmányba mintegy hatezer dohányost vontak be 2009 és 2014 között, akik gyógyszerek és szakemberek segítsége nélkül próbáltak megszabadulni szenvedélyüktől.

Az eredményeknél figyelembe vettek egy sor olyan szempontot, amelyek hatással lehettek a leszokás sikerére. Ezek között szerepelt az életkor, a nikotinfüggőség, korábbi leszokási kísérletek, valamint a fokozatosság vagy hirtelen elhatározás.

Az Addiction című folyóiratban megjelent kutatás szerint az e-cigarettával próbálkozók 20 százaléka nem gyújtott rá többé, míg az egyéb segítséget keresők, a nikotint tapasszal vagy rágógumival helyettesítők 10,1 százaléka számolt be sikerről, a pusztán akaraterejükre hagyatkozók pedig 15,4 százalékban.

West szerint az e-cigaretta jelentősen javíthat a közegészség helyzetén, mivel rengeteget nyer vele az egészségügy, ha sokan leszoknak a dohányzásról.

Az e-cigarettában is van nikotin, de ezt nem tartják különösképpen egészségkárosítónak. West elismerte, hogy az e-cigaretták hosszú távú hatásait még nem sikerült feltárni, a mérleg másik serpenyőjében viszont nagyobb súllyal szerepel a dohányzás egészségkárosító hatása.

"Nem világos, hogy az e-cigaretta hosszú távú használata egészségi kockázattal jár-e, de amennyit a beszívott pára alkotóelemeiről tudunk, az sokkal kevésbé káros, mint a dohányzás" - szögezte le.

A tudós egyúttal arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy az e-cigaretta esetleg a gyerekek vagy a korábban nem dohányzók körében is elterjedhet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a cigarettázás a dohányzók felének halálát okozza, évente hatmillió emberét.

West rámutatott arra, hogy a leszokáshoz orvosi, illetve szakértői segítséget keresők körében a legnagyobb arányú a dohányzással való sikeres szakítás. Az esélyük háromszoros az egyéb módon próbálkozókkal szemben.