Az illegális ásatásból származó, 5. századból való régészeti lelet, amelynek értékét egymillió euró (311,6 millió forint) körülire teszik, ezüsttálakat, brossokat, egy ceremoniális öltözék arany ékszereit, kicsiny szobrokat és egy aranyozott összecsukható széket tartalmaz.

"Figyelembe véve a lelet korát és földrajzi elhelyezkedését, a lelet illik a Nibelungok legendáját megéneklő eposz történetéhez. Azt azonban nem tudjuk megmondani, hogy valóban a Nibelungok kincséhez tartozik-e" - idézte a német média Axel Berget, a német tartomány főrégészét, aki hozzátette, hogy bárkinek is volt a tulajdonában a páratlan ritkaság, az illető jómódú, akár egy herceg is lehetett.

A Rülzheim közelében talált leletet Mainzban, a tartomány kulturális minisztériumában őrzik. Illetékesek úgy vélik, hogy nem az összes kincset találták meg.

A megtaláló ellen az ügyészség eljárást indított, mivel azt gyanítják, hogy a férfi eladott néhányat a leletből, valószínűleg külföldi vevőnek - közölte a minisztérium. "A szakszerűtlen feltárással teljes mértékben megsemmisítették azt a helyet, ahol megtalálták a kincset" - tette hozzá a tárca közleménye.

Akár a híres Rajna kincsét, akár nem azt rejti a lelet, tulajdonosa vagy a kincs elrablói sebtében rejtették el egy hajdani római út mentén i.sz. 406-407 körül, amikor a római birodalom már rogyadozott a Rajna mentén - mondta Axel Berg.

A Nibelungok legendája szerint Sigurd (Siegfried) lovag megöli a Nibelung (burgundi) királyfikat és megszerzi kincsüket. Megöl egy sárkányt és megfürdik vérében, hogy sebezhetetlen legyen. Később Hagen megöli őt és a kincset a Rajnába rejti. A Rajna medre az évszázadok folyamán sokszor változott, ezért a kincset ma már nem szükségképpen a folyóban kell keresni.

A 4-5. századból való ősi germán történeteket a szájhagyomány őrizte meg a lejegyzés koráig, a 12. századig, amikor ismeretlen szerző megírta a Nibelung-éneket.