A doktorjelölt az MTI-nek elmondta, hogy 2010 nyarán kezdett el titkosírással készült dokumentumokkal foglalkozni Vadai István irodalomtörténésszel, aki húsz éve már megfejtett két ilyen iratot. Akkor egy hétvége alatt sikerült két írás kódját feltörniük, azóta pedig mintegy harminc dokumentum titkát tárták föl.

Az elmúlt években megkezdték a levéltárakban, könyvtárakban található, titkosírással készült 16-17. századi anyagok összegyűjtését. Ezek többsége diplomáciai levél, és a kor szokásainak megfelelően latin nyelven íródott, de akadnak köztük magyar nyelvű munkák is. A levelek, könyvecskék mellett három-négyszáz titkosíráskulcsot is találtak, ezek jellemzően egy-egy anyag mellékleteként vannak összegyűjtve a levéltárakban, és azért készültek, hogy a címzett visszafejthesse a neki szánt kódolt üzenetet.

A kutató tervei között szerepel egy adatbázis, kulcsgyűjtemény létrehozása és egy számítógépes program készítése. Így már egy rövidebb részlet begépelésével kideríthető lenne, hogy egy titkos dokumentum kódolása mely kulccsal készült.

A megfejtett dokumentumok közül az egyik legérdekesebb - mint arról elsőként a hetivalasz.hu beszámolt - Pálóczi Horváth Ádám munkája. A 84 oldalas, valamikor 1792 és 1812 között készült, cigarettásdoboz méretű könyvecske a nagybajomi Sárközy István Helytörténeti Múzeum tulajdona.

A szabadkőműves mesterek életrajzát tartalmazó kötet pozíciófüggő kódolással készült, vagyis a szavak betűit attól függően helyettesítették az ábécé egy másik jelével, hogy a szó hányadik helyén áll.

A kutató elmondta, hogy a latin nyelvű szöveg visszafejtéséhez először kézzel fogtak hozzá, a munkát azonban nehezítette, hogy a dokumentumban viszonylag sok az elszámolás és hiba, ezért végül a teljes írás dekódolására számítógépes program készült. A dokumentum feldolgozásából még hátravan a hibák többségének kijavítása, a szöveg latinságával is akad munka. Ha lesz rá lehetőség, a könyvecske magyar fordítása is elkészülhet.