Infostart.hu
eur:
367.89
usd:
328.45
bux:
141119.75
2026. október 5. hétfő Aurél

Étvágytalanná válnak a korosodó szupergalaxisok

"Étvágytalanná" válnak a korral a társaikat "felfaló" kannibál szupergalaxisok - derítették ki amerikai és tajvani csillagászok, akik kutatásaik eredményeit az Astrophysical Journal legfrissebb számában tették közzé.

Világegyetemünket megszámlálhatatlan galaxis népesíti be, amelyeket a gravitáció nagy családokba, halmazokba kényszerít. E csoportok több ezer csillagvárost tömörítenek, központjukat pedig egy-egy gigantikus galaxis uralja, amely az adott halmaz legfényesebb tagja (BCG - Brightest Cluster Galaxy). A BCG-k, amelyek tömegükben többszörösen felülmúlják a Tejútrendszert, csillapíthatatlan étvágyuknak köszönhetően folyamatosan növekednek, bekebelezve a szomszédos csillagvárosokat. A folyamatot az asztrofizikusok kozmikus kannibalizmusnak nevezik.

Az amerikai űrkutatási hivatal két infravörös csillagászati műholdja - a Spitzer és a WISE - adatai viszont arról tanúskodnak, hogy idővel a gigantikus galaxisok elveszítik étvágyukat: egyre kevesebb és kevesebb csillagvárost falnak fel, ennélfogva pedig lelassul a növekedésük.

Az infravörös tartományban működő két űrteleszkóp remekül kiegészíti egymást: míg a Spitzer erőssége a távoli kozmikus objektumok megfigyelése, a WISE inkább a közeli galaxisok észlelésében jeleskedik.

A NASA és a tajpeji kínai tudományos akadémia, az Academia Sinica asztrofizikusainak vizsgálata kilencmilliárd éves időtávot fog át: a megfigyelt 300 galaxishalmazból a legkorábbi abból a korszakból származik, amikor a világegyetem "mindössze" 4,3 milliárd éves volt, a legfiatalabb klaszter pedig akkor fejlődött ki, amikor az univerzum 13 milliárd éves volt. (A világegyetem jelenleg 13,8 milliárd éves).

A kutatások fényt derítettek arra, hogy a világegyetem 8 milliárd éves koráig az óriásgalaxisok viselkedése mindenben megfelelt az elméletnek. Ezután az időpont után az univerzum legtöbb helyén az óriásgalaxisok valamiért elveszítették az étvágyukat, s újabban csak nagyritkán kapnak be egy-egy csillagvárost, ennélfogva alig gyarapodott a tömegük.

"A két űrteleszkópnak köszönhetően rádöbbenhettünk, hogy mily keveset tudunk az óriásgalaxisokról, de magáról a világegyetemről is" - hangsúlyozta Peter Eisenhardt, a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory asztrofizikusa, a WISE-program résztvevője.

Címlapról ajánljuk
Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×