Az egerek agyában végbemenő változásokért nagyrészt a stressz esetén felszabaduló CRH nevű neuropeptid, egy fehérjemolekula felelős - állapította meg a Mathias Schmidt, a németországi Max Planck Pszichiátriai Intézet kutatója által vezetett csapat a Journal of Neuroscience című szaklapban, amelynek cikkét a Der Spiegel internetes kiadása ismertette.

A CRH (Corticotropin-releasing Hormon) a születést követő fejlődési szakaszban elváltozásokat idézhet elő a hippokampuszban, az agy tanulásért és emlékezetért felelős területén. Az ottani magas CRH koncentráció tehát később tanulási nehézségekhez vezethet - vonták le a következtetést a kutatók.

Az intézet szóvivője szerint az eredmények nem alkalmazhatók minden további nélkül az emberre, habár ismert, hogy a stressz az embernél is negatívan befolyásolja a tanulási képességet.

A fejlődés közben a stresszhormonok nagy mennyisége komoly hatást gyakorol az agyra, mivel sok idegi összeköttetés csak a születést követően alakul ki. A kutatók ezért vizsgálták meg, hogy milyen elváltozásokat okoz a stressz esetén felszabaduló CRH ebben a kritikus fejlődési szakaszban egerek agyában. Úgy stresszelték az anyaállatot és a kölyköket, hogy túl kevés anyagot adtak nekik fészeképítésre. Azok az egerek, amelyek a születést követő második naptól egy héten át stresszes környezetben éltek, kifejlett korukban jóval elmaradtak társaiktól a tanulási képesség és az emlékezőtehetség terén.

A kifejlett állatok agyszövetében számos elváltozást lehetett felismerni. Az idegsejteknek kevesebb kapcsolatuk (szinapszisuk) volt, és plaszticitásuk, tehát az új feltételekhez való alkalmazkodási képességük is csökkent. Ezek miatt gyengébb lett a sejtek közti kommunikáció, ami magyarázhatja a csökkent tanulási és emlékezőképességet.

Következő lépésként azt szeretnék kideríteni a kutatók, hogy CRH gátlókkal meg lehet-e akadályozni vagy akár vissza lehet-e fordítani az agyi elváltozásokat. Ez esetben ezeket akár a kora gyermekkori traumák kezelésében is alkalmazni lehetne.