Infostart.hu
eur:
362.72
usd:
324.01
bux:
144848.58
2026. november 9. hétfő Tivadar

Alig fedezték fel őket - már ki is haltak

Kétéltű fajok kihalásának első "előtte és utána" jellegű leírását tették közzé a Smithsonian Intézet és a Marylandi Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben. A tudósok DNS-vonalkódok segítségével fedeztek fel öt új békafajt, amelyek már ki is haltak azóta a vizsgált panamai területen, ahonnan a mintákat begyűjtötték.

Egy gombás megbetegedés, a kitridiomikózis (chytridiomycosis) évtizedek óta pusztítja Dél-Amerikában is a kétéltűeket. Szakértők becslése szerint a fertőzés 30 kilométeres sebességgel halad tovább évente. A kór mostanra már több tucat kétéltű- és békafajt sodort a kihalás szélére.

Karen Lips, a Marylandi Egyetem biológusa évekkel ezelőtt létrehozott egy védelmi programot Panama egyik érintetlen vidékén, melyre még nem érkezett meg a gombafertőzés. A kutatónak 1998 és 2004 között a panamai Omar Torrijos Nemzeti Park területén 63 fajt sikerült azonosítania, amelyek közül azóta 25 faj eltűnt a gombafertőzéses járvány miatt, és 2008 óta egyik sem bukkant fel újra.

Lips és munkatársai most egyszerűsített DNS-elemzéssel próbálták megállapítani, hogy voltak-e még más, ismeretlen fajok a parkban. Tizenegy, korábban névtelen jelölttel végezték el ezért a fajok egyedi DNS-szakaszaiból kiinduló "vonalkód-leolvasást". Ebben az eljárásban nem a teljes DNS-molekulát elemzik, hanem az adott fajra jellemző, egyedi szakaszok jelenlétét ellenőrzik. Ezeknek a szakaszoknak a leírása már nyílt hozzáférésű DNS-adatbázisokban is megtalálható, így a kutatók a világ bármely részén, egymástól függetlenül használhatják azokat.

A terepmunka során gyűjtött és az adatbázisokból szerzett adatok összevetése, illetve a genetikai leszármazás rekonstrukciója alapján a most közzétett tanulmány szerzői megállapították, hogy a névtelen fajok közül öt már el is tűnt.

"Szomorúan ironikus, hogy csaknem ugyanolyan gyorsan fedezünk fel új fajokat, ahogy elveszítjük azokat" - idézte a Science Daily tudományos portál Andrew Crawfordot, a kolumbiai Universidad de Los Andes kutatóját. Mint a tudós hangsúlyozta, a DNS-elemzés még ezen a viszonylag alaposan tanulmányozott, kis területen is talált új fajokat, noha azok közül több a mintavétel óta már lényegében el is tűnt élőhelyéről.

"Ez az első alkalom, hogy genetikai vonalkódokat - minden egyes élő szervezetre egyéni módon jellemző DNS-szakaszokat - használtunk egy teljes kétéltű közösség jellemzésére" - emelte ki Eldredge Bermingham, a Smithsonian Intézet igazgatója, a tanulmány társszerzője.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter viszonválasza: ha láttam volna Lezsák Sándor nevét, biztosan közbeavatkoztam volna

Az idő rövidsége – Magyar Péter délutáni berlini útja – miatt tömören válaszolt a Mi Hazánk, a KDNP és a Fidesz felszólalására a parlamenti hétfőn Magyar Péter, de viszonválaszában leginkább a múlt heti, nagy vihart kavart ügynökakta-nyilvánosságra koncentrált, tolmácsolva az MDF-alapító Lezsák Sándor lánya felé a levéltár bocsánatkérését is, de rámutatva, az érintett levéltár nem a kormány, hanem az Országgyűlés alá tartozik.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Macron meglépte a váratlant: bővítik az atomfegyver-készletet, és egy kivédhetetlen szuperrakétát készítenek

Macron meglépte a váratlant: bővítik az atomfegyver-készletet, és egy kivédhetetlen szuperrakétát készítenek

Franciaország gőzerővel fejleszti a jövőbeli légi nukleáris csapásmérő képességét, amely a korszerűsített Rafale F5 vadászbombázóra és az új, hiperszonikus ASN4G nukleáris robotrepülőgépre épül. A jelenlegi ASMPA-R rakéták leváltására szánt fegyverrendszer a szárazföldi bázisú légierőt és a haditengerészet repülőgép-hordozóra telepített egységeit egyaránt kiszolgálja majd. A várhatóan 2035 körül hadrendbe álló fejlesztés célja, hogy a francia nukleáris elrettentő erő a legmodernebb légvédelmi rendszereken is képes legyen áttörni - számolt be az Army Recognition.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×