A borneói "Mulu-repülőbéka" ujjai között repülőhártya van, ezek segítségével képes arra, hogy rövid siklórepülésekkel jusson el egyik fáról a másikra. Ezek az állatok bőrük és szemük színét is változtatni tudják napszaktól függően, az éjszakai világoszöldtől a nappali barnáig, és a szigeten honos repülőbékákhoz tartoznak.

A Mulu-repülőbéka egyike annak a 123 állat- és növényfajnak, amelyekre az utóbbi három évben bukkantak rá a világ harmadik legnagyobb szigetén. A WWF jelentése szerint a kutatók 66 új növényt, 17 halat, öt békát, három kígyót, 29 gerinctelen állatot, két hüllőt és egy madarat fedeztek fel azóta, hogy Indonézia, Malajzia és Brunei a WWF kezdeményezésére aláírta a "Borneó szíve" nyilatkozatot. Ez a dokumentum képezi az alapját egy 220 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, természetvédelmi területekből és védett erdőkből álló hálózatnak. Elképzelhető, hogy még fajok százai várnak felfedezésre ebben a térségben - mondta Markus Radday, a WWF illetékese.

Borneón már két éve is rábukkantak valami különlegesre, az első tüdő nélküli békára, a Barbourula kalimantanensisre, amely kizárólag a bőrén keresztül lélegzik. Ráadásul a többi békafajjal összehasonlítva rendkívül lapos: ez növeli bőrfelületét és lehetővé teszi, hogy a gyors folyású patakokban az árral szemben ússzon.

Két éve fedezték fel a világ leghosszabb, 57 centiméteres rovarját is, amelyből azóta mindössze három darabot láttak. Kutatók feltételezik, hogy a botsáskára hasonlító Phobaeticus chani az esőerdők fáinak lombkoronájában él, ezért nehéz tanulmányozni.

A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete szerint jobban kellene védeni a borneói erdőket, hogy az állatok és a növények ne haljanak ki még felfedezésük előtt. Az ottani erdők a világ leginkább veszélyeztetett vadonjai közé tartoznak. A fékevesztett erdőirtás fő oka, hogy kell a hely az ültetvényeknek, ahol olajpálmát vagy a cellulózgyártáshoz használt, gyors növésű fafajtákat termesztenek.