eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Már a tudományban sem divat a hátrányos megkülönböztetés

Biokémikus, agykutató és vegyészmérnök kapta az év legjelentősebb természettudományos eredményeinek elismerésére szolgáló "For Women in Science", vagyis "A női tudósokért" díjat, amelyet az UNESCO egy kozmetikai világcéggel együtt alapított. A kitüntetést Fuxreiter Mónika, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának kutatója, Toldy Andrea, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársa és Lőrincz Andrea, a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet tudományos munkatársa vehette át. Utóbbi az InfoRádiónak elmondta: ma már egyáltalán nem ritka, ha egy nő a tudományos pályát választja.

A tudományra sokáig a férfi dominancia volt a jellemző, de az utóbbi években elindult egy változás, és egyre több nő választja fiatalon a kutatói pályát - mondta az InfoRádiónak a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet tudományos munkatársa, aki két kutatótársával együtt megkapta az UNESCO A női tudósokért elnevezésű díjat.

Lőrincz Andrea hozzátette: egy ilyen díj fontos szerepet tölt be, hiszen felhívja a figyelmet arra, hogy a nők is jelen vannak a tudományban, a fiatal kutatónők számára pedig motivációt jelent arra, hogy nőként is lehetnek sikeresek ezen a pályán.

Hangsúlyozta azonban, hogy sok a pályaelhagyó a nők között, mivel nekik be kell tervezni karrierjükbe a családalapítást is. Ezen segíthetnek a családbarát munkahelyek, illetve az, hogy az apák nagyobb szerepet vállaljanak a gyereknevelésben.

A nők gazdagítják a tudományt

Sokszor mondják, hogy a nők sok mindenben másképp gondolkodnak. Ez a tudományban is igaz: a kutató szerint precízebbek és több területre tudnak egyszerre koncentrálni, egyes problémákhoz pedig másként közelítenek. A nők jelenléte mindenképpen gazdagítja a tudományos kérdésekre adott válaszokat és a megközelítéseket - tette hozzá.

Lőrincz Katalin szerint ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy nő kutatóvá válik, és emiatt már nem érik hátrányos megkülönböztetések. A hátrányos megkülönböztetés már kiment a divatból - fogalmazott a díjazott kutató, aki az agykérgi neuronális hálózatokkal foglalkozik, pontosabban azzal, hogy az agykérgi idegsejtek közti kommunikációban meghatározó szerepet betöltő molekulák hol helyezkednek el az idegsejtek felszínén.

A tanárok nem tudják motiválni a diákokat

A magyar természettudományos oktatásról a kutató elmondta: egyre több tanulót vesznek fel az egyetemekre, ami azt eredményezi, hogy az oktatókon nagyobb a teher, az oktatás színvonala pedig csökken.

A középiskolákban pedig főleg olyan pedagógusok tanítanak, akik kényszerből választották a tanári pályát, így nem tudják kellőképpen motiválni a diákokat, és megszerettetni velük a tananyagot.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×