Thomas Harriot néhány hónappal megelőzte Galileit. Hamarabb készített térképet a Hold krátereiről, méghozzá saját távcsöve segítségével. Az általános ismeretek szerint mégis Galileit tekintjük az első, teleszkóppal dolgozó csillagásznak, de csak azért, mert ő már sokkal többször vette igénybe ennek az eszköznek a segítségét.

Allan Chapman, az Oxfordi Egyetem tudománytörténésze elmondta: az angol kutató a modern kartográfia születésekor készített térképeket a Holdról. Elsőként már 1609. július 26-án használta teleszkópját és rajzolta le, amit látott. A távcsőhasználatban, valamint az eszköz segítségével történő térképkészítésben is első volt a világon.

Ráadásul az ezt követő 30 évben egyáltalán nem készült az ő munkájához hasonló holdtérkép. Az ő munkásságát mégsem ismerik az emberek, miközben a majdnem kortárs Galileiről a világon mindenütt tanulnak a gyerekek.

A tudománytörténész szerint az ezért van, mert Harriot egy jómódú úriember volt, aki nem vágyott sem hírnévre, sem további vagyonra, ellentétben Galileivel.

Az itáliai tudós tudatosan publikált minél többet, hogy nagyobb névre tegyen szert, négyszáz éves távlatból pedig belátható: ez sikerült is neki.

Sir Patrick Moore csillagász szerint ráadásul Harriot térképei még jobbak is, mint Galileié. Szerinte az angol tudós munkái valódi műalkotások, szerepelnek rajtuk a Hold hegyei, kráterei és az úgynevezett tengerei is.

A Thomas Harriot által készített térképeket elsőként jövő nyáron, Firenzében láthatják az érdeklődők egy Galileiről szóló kiállítás keretében, július 23-ától pedig a londoni Természettudományi Múzeum állítja ki azokat, a Kozmosz és kultúra című kiállításán, a nemzetközi csillagászati év alkalmából.