Infostart.hu
eur:
360
usd:
316.57
bux:
144473.37
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga

Amit Kolumbusz Amerikával együtt "felfedezett"

Minden eddiginél erősebb tudományos bizonyítékot szolgáltattak amerikai kutatók arra az eddigi feltételezésre, hogy a szifiliszt valóban Kolumbusz Kristóf tengerészei hurcolták be az újonnan felfedezett Újvilágból Európába.

Évszázadokig az egyik legrettegettebb betegség volt, amelyben VIII. Henrik, Abraham Lincoln, Vincent van Gogh és valószínűleg Adolf Hitler is szenvedett, a szifilisz eredete azonban egészen mostanáig nem volt bizonyos.

A betegség először az 1495-ben, Olaszországban harcoló francia katonák között kezdett el terjedni, és már abban az időben mindenki tudni vélte, hogy a kórt Amerikából hurcolták be Európába. Archeológusok azonban vitatták a feltételezést, mert az Óvilág több országában is találtak olyan csontvázakat, amelyek magukon viselték a betegség egyértelmű jeleit - viszont az áldozatok még Kolumbusz első, 1492-es amerikai útja előtt haltak meg.

Atlantai kutatók most összehasonlították a szifiliszt, illetve a hasonló betegségeket okozó baktériumtörzsek DNS-ét, és kiderült: a kór először Dél-Amerikában fejlődött ki.

Himlő kontra szifilisz

A szifiliszt okozó treponema egyik korábbi törzse ugyan jóval a Kolumbusz előtti időkben kialakult Afrikában, és elterjedt Európában is, ez a betegség azonban nem szexuális úton fertőzött. Az ebben a "másik fajta szifiliszben" a 13.-15. században elhunytak maradványai tévesztették meg korábban az archeológusokat.

Kiderült tehát, hogy az igazságot támasztják alá azok az írásos beszámolók, amelyek a betegség 1495-ös terjedéséről számoltak be Nápolyban. "Ha genetikai vizsgálatok és írásos dokumentumok is azt bizonyítják, hogy a szifilisz 1495 körül jelent meg Európában..., akkor egyértelműnek tűnik, hogy a kórt valóban Kolumbusz tengerészei hurcolták be a kontinensre" - írta a kutatást vezető Kristin Harper.

Korábbi kutatások már igazolták, hogy a hódítók által behurcolt betegségek - például a himlő - is jelentősen hozzájárult az amerikai őslakosok pusztulásához. Most azonban már biztosan elmondhatjuk, hogy ez a hatás nem volt egyirányú.

Címlapról ajánljuk
Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Immár 9 éve van zárva a népligeti Planetárium, amely korábban évente akár 150 ezer látogatót is fogadott. Most a főváros és a kormány is azt vizsgálja, hogy miként lehetne megújítani az épületet és környékét. Kiss László csillagász egy tudományos élményparkot hozna itt létre.

Önállósodik az Alkotmánybíróság, maga választ elnököt mostantól, de csak három évre

Társadalmi egyeztetésre bocsátották: az uniós előírásoknak megfelelően bárki hozzászólhat a törvényjavaslathoz, amelynek a lényege, hogy az alkotmánybírók választanak maguknak vezetőt mostantól, de csak 3 évre. A költségvetési önállóság is visszaáll. A működés is sokkal átláthatóbb lesz, és munkájának tartalma ugyanott jelenik majd meg, ahol az összes magyar jogszabály.
Emelkedtek az európai tőzsdék, Amerika vegyesen zárt

Emelkedtek az európai tőzsdék, Amerika vegyesen zárt

Jó hangulatban indul a hét a piacokon, miután az elmúlt órákban nem támadta tovább egymást az Egyesült Államok és Irán. Sőt, utóbbi jelezte, hogy felfüggeszti a támadásokat, amennyiben az USA is így tesz.  A hírre meredeken esik az olajár és már láthattunk egy felpattanást Ázsiában, de Európában is nagyobb emelkedéssel kezdődött a hét. Az amerikai tőzsdék is felfelé kezdték a kereskedést, a lendület azonban hamar elfogyott, ezúttal is a technológiai papírok kerültek erősebb nyomás alá. Az eladási hullám eredményeképp az amerikai tőzsdék vegyesen is zártak, bár a nap végére az S&P 500 zöldbe fordult. Ami a gazdasági eseményeket illeti, Németországban hétfőn megérkezett az IFO gazdasági hangulatindex friss adata, míg Amerikában a tartós fogyasztási cikkek rendelésállományáról közöltek statisztikát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×