A Pittsburghi Egyetem kutatói 13 egészséges és 13 anorexiából felépülő nő agyműködését vizsgálták funkcionális mágneses rezonancia képalkotó berendezéssel (fMRI). A nők egy számítógépes kvízt játszottak, amelyben a helyes választ pénzzel jutalmazták.

Az egészséges kísérleti alanyok érzelmi válaszokért felelős agyterületének aktivitása jelentősen különbözött a jó és a rossz válaszok esetén, a korábban anorexiában szenvedőké viszont alig-alig tért el.

A kutatást vezető Walter Kaye szerint ennek szerepe lehet a betegségben, mert befolyásolja, mennyire találja valaki ízletesnek az ételeket.

Az anorexiások számára nehéz lehet felismerni az evéssel járó örömöt, ha az alig különbözik egy negatív élménytől - fejtette ki a szakember.

Túlzott aggodalom

A kutatók egy másik, a tervezéssel, valamint a cselekedetek és a következmények összefüggésének felmérésével foglalkozó agyterületen is eltérést tapasztaltak.

Ez sokkal aktívabban működött a korábban anorexiás nőkben, akik túlbecsülték cselekvéseik következményeit, ott is szabályokat kerestek, ahol azok nem voltak, és nagyon aggódtak esetleges hibáik miatt.

Walter Kaye szerint ennek a tökéletességre törekvő hozzáállásnak lehetnek pozitív hatásai a szakmai előmenetel szempontjából, de ha túlzott mértékben van jelen, károssá válhat.

Kóros testkép

Az Exeteri Egyetem egy szakembere szerint az amerikai vizsgálat rámutat, milyen fontos szerepe van az agynak az étkezési rendellenességek kialakulásában.

Ha sikerül megtalálni a betegség neurobiológiai alapját, véget érhet az anorexiások stigmatizálása - tette hozzá Ian Frampton.

Becslések szerint a 15 és 30 év közötti egy százaléka anorexiás. A betegség fő tünete a kóros soványságra törekvés, az éhezést néha annyira túlzásba viszik, hogy az az életet veszélyezteti.