Az orvosok kimutatták, hogy a páciensek jelentős része két hónapon belül felépült, függetlenül attól, hogy eljárást alkalmaztak náluk.

Sokukat a háziorvos is meg tudta gyógyítani azzal, hogy fájdalomcsillapítót ajánlott neki, nem írta ki táppénzre, hanem azt ajánlotta, hogy ne erőltesse magát túl, de azért végezze el a munkáját.

A csoport 240 ember eredményeit tekintette át, akik mindannyian akut fájdalmat éreztek a hátuk alsó részén. Négy csoportra osztották őket, akik más-más kezelést kaptak.

Az első csoport diclofenac gyulladáscsökkentőt kapott és fizikoterápiás kezelést, egy másik csoport szintén gerinckezelést, de mellé csak placebót, a harmadik csoport "álkezelést" és diclofenac-ot, a negyedik pedig "álkezelést" és placebót.

Ennek ellenére a különböző csoportokba tartozók ugyanolyan arányban és gyorsasággal gyógyultak ki a betegségből. Azaz sem a diclofenac, sem a speciális gerinckelezés nem járult hozzá jobban a gyógyulásukhoz.

Mindez azért is fontos eredmény, mert mindkét kezelési módnak megvan a kockázata, ráadásul költségeket is ró a betegekre.

A vizsgálatok ugyanakkor csak akut betegségekkel jelentkezőkre vonatkoztak, azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ugyanez a megállapítás alkalmazható-e a krónikus betegekre is.