Az indokolatlan császármetszés jelentősen növeli a méheltávolítás és a vérátömlesztés veszélyét, és a beavatkozáson átesett anyák nagyobb eséllyel szorulnak intenzív kezelésre, mint a természetes módon szülő nők.

A legtöbb nő komoly orvosi vagy pszichológiai okok miatt választja a császármetszést, de egyre többen vannak, akik a kényelmi szempontokat tartják szem előtt. Néhány orvos is szívesebben választja a szülésnek ezt a módját, mert így könnyebb elkerülni a bajt - és az ezzel járó jogi felelősségre vonást. Ausztrália Queensland államában például már minden második baba császármetszéssel jön a világra.

A brit orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint viszont a nőknek ragaszkodniuk kellene a természetes szüléshez, amennyiben lehetséges, a császármetszés ugyanis jelentős veszélyekkel jár.

Ötször nagyobb eséllyel szorulnak például antibiotikumos kezelésre az anyák a császármetszés után, mint "normális" esetben, és 70 százalékkal nő a veszélye annak, hogy az újszülött még a kórházban meghal.

Ugyanakkor az is igaz, hogy ha a baba farfekvéses, akkor életet menthet a császármetszés - állapították meg a kutatók, akik 97 ezer latin-amerikai szülés statisztikáját vizsgálták meg.

Nem minden orvos ért egyet a jelentés megállapításaival. Az ausztrál és új-zélandi szülészek és nőgyógyászok szövetségének elnöke, Christine Tippett szerint a jelentés túloz. "Vannak ugyan bizonyítékok arra, hogy a császármetszés növeli az anya és a baba életének veszélyét, de Ausztrália a világ egyik legbiztonságosabb országa szülészeti szempontból" - jelentette ki.

Szerinte a császármetszések 5-10 százalékát végzik el szociális okokból, az anya kérésére.