Az m4sport.hu honlapnak adott interjúban a posztot 2020 májusa óta betöltő sportvezető elmondta, az MLSZ vezetése a döntéseket nem érzelmi vagy szociális, hanem szakmai és üzleti alapon hozza meg, minden szempontot mérlegelve és szem előtt tartva, hogy mi az, ami a lehető legjobban segíti a magyar labdarúgás fejlődését.

"Ezt figyelembe véve nem vagyok meggyőződve arról, hogy jelenleg van 16 tőkeerős, stabil, a futball iránt elkötelezett tulajdonos, 16 első osztályú szintű menedzsment, 16 magyar és fiatal játékosokkal feltöltött keret. Egyelőre tehát nem látom realitását a 16 csapatos bajnokságnak. Még akkor sem, ha személy szerint örülnék a létszámemelésnek, mert az azt jelentené, hogy van 16 jó csapatunk" - nyilatkozott Barczi Róbert.

A lebonyolítással kapcsolatban korábban felvetődött az alsó- és felsőházi rájátszás lehetősége is, elengedve a háromszor 11 fordulós lebonyolítást, amit sokan igazságtalannak tartanak. Ezzel kapcsolatban elárulta, kikérték a klubok véleményét, amelyek azonban nem támogatták az új rendszert.

Csányi Sándor MLSZ-elnök korábban felvetette annak a lehetőségét, hogy az NB I két biztos kiesője helyett az utolsó előtti egy osztályozós párharc keretében küzdjön meg az NB II másodikjával az élvonalban maradásért: Barczi közölte: "valóban szóba került, hamarosan ebben a kérdésben is döntés születik".

A beszélgetés során az MLSZ sportigazgatója hosszan elemezte az utánpótlásképzést, illetve a fiatal játékosok "alkalmazását". Mint elmondta, a szövetség által 2022-ben bevezetett ösztönző támogatási rendszert az első két évben még meg kellett szokniuk a kluboknak, a 2024/25-ös idénytől viszont beindult a folyamat, a fiatalpercek száma közel a duplájára emelkedett.

"Azt vettük észre, a klubok egyre jobban megértik, hogy van fantázia a fiatalok beépítésében és eladásában, de ez akkor indulhat be igazán, amikor racionálisabb gazdasági alapokon működnek majd" - fogalmazott Barczi Róbert. Rámutatott, megvizsgálták az elmúlt két és fél év külföldre történő játékoseladásokat az U21-es labdarúgók tekintetében, az eredményeket pedig összevetették a szintén 12 csapatos, valamint a környező országok bajnokságaival.

"Miközben a magyar klubok az elmúlt két és fél szezonban két 21 éven aluli labdarúgót értékesítettek pénzért külföldre, addig az említett lista élén álló szerbek, horvátok vagy dánok 15-20 fiatal labdarúgót adtak el. Mindez pénzügyi szempontból nagyjából tízszeres bevételt hozott a szerbeknek a mi bevételeinkhez képest" - emelte ki Barczi, aki szerint még messze vannak az optimális helyzettől, hiszen fontos lenne, hogy egyre nagyobb szerepe legyen a klubok költségvetésében a külföldre eladott játékosokból származó bevételeknek.

Az elmúlt időszakban ugyanakkor egyre több fiatal követel helyet magának az első osztályú klubokban, amíg korábban a többség négy-öt fiatallal "letudta" a támogatáshoz szükséges perceket, mostanra a legtöbb klubban már megvan az az egy-egy stabil játékos, aki folyamatosan játszik és be is épült a csapatba.

"A mai modern labdarúgásban fontos szerepe van a gyorsaságnak, a dinamikának, ezért szintén a minőségi előrelépést támasztja alá, hogy az NB I-ben a húsz legtöbbet sprintelő játékos majdnem fele fiatal, 21 éven aluli labdarúgó. Ezek azonban csak az első lépések, a további és folyamatos fejlődéshez szükség van arra, hogy a klubokban egyfajta üzleti modell is kiépüljön a fiatalok kapcsán" - hangsúlyozta a sportigazgató, aki szerint a cél, hogy a következő időszakban az NB I-es csapatokban átlagban legalább egy fiatal és négy-öt magyar játékos legyen a pályán.