Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Barcelona, 2012. május 6.Lionel MESSI, a Barcelona argentin csatára (b2) megöleli edzőjét, Josep GUARDIOLA-t, mögötte csapattársai állnak, miután megszerezte negyedik gólját az Espanyol ellen a spanyol első osztályú labdarúgó-bajnokság 2012. május 5-i mérkőzésén a barcelonai Camp Nou Stadionban. A Barcelona 4-0-ra győzött, Messi pedig az 50. góljánál tart, és ezzel az európai labdarúgás történetében ő az első, aki egy bajnoki idényben félszázszor talált be az ellenfelek kapujába. (MTI/EPA/Toni Garriga)
Nyitókép: (MTI/EPA/Toni Garriga

Kitalálja, melyik klub veszítette a legtöbb pénzt a játékospiacon az elmúlt tíz évben?

Egy új kutatás szerint a Barcelona, a Chelsea és az Arsenal bukta a legtöbb pénzt az átigazolásokon 2014 óta.

A CIES (Center International d'Etude du Sport, a Sporttanulmányok Központja) a labdarúgásra szakosodott részlege a 2014 és 2023 közötti évtizedben vett és eladott játékosokról készített tanulmányt. (Az akadémistákat nem vette figyelembe.)

A legnagyobb veszteséget a La Liga óriása, a Barcelona produkálta, 631 millió eurót bukva. Némileg meglepő ez az adatsor, hiszen a katalánok az elmúlt időszakban sokat tettek azért, hogy veszteségeiket csökkentsék, igaz, nem feltétlenül sikerült nagy összegű játékoseladásokkal kompenzálni a vásárlásokat, leszámítva Neymar elengedését, hiszen ma is élő „világrekordot” hozott, 220 millió euróval.

A Barcelona több mint 1,2 milliárd eurót költött, és 613 millió eurót szedett be eladásból. A legkirívóbb példa a brazil Philippe Coutinhóé,

aki 2018-ban 135 millió euróért szerződött oda a Liverpooltól, majd 20 millió euróért távozott – kétszeri kölcsönadás után – az Aston Villához. Még mindig csak 31 éves, szeptemberben kölcsönbe a katari el-Duhailhoz került, egy évre.

Nem volt jó üzlet Ousmane Dembélé sem. A Barcelona 135 millió euróért szerződtette a Dortmundtól, tavaly nyáron ellenben csak 50 millió euróért adta el a Paris Saint-Germainnek.

Még meglepőbb, hogy a legnagyobb hasznot a Lille OSC realizálta, 386 millió eurós nyereséggel. (S ebben már nincs is benne a 2012-ben a Chelseanek 35 millióért eladott, gyakorlatilag saját nevelésű Eden Hazard értékesítése.)

A francia klub még soha nem vett 27 milliónál drágábban játékost (a kanadai válogatott Jonathan David a rekorder), ellenben hat játékost eladott ennél drágábban. Csak két példa: Victor Osimhent több mint ötvenmillió eurós haszonnal adta el a Napolinak, míg Rafael Leaót majdnem harmincmillióssal az AC Milannak. (Alighanem hozzátartozik a Lille elsőségéhez még egy magyarázó mondat: az eladás és a vétel különbségét tekintve csúcstartó, nem az eladások abszolút összegét tekintve.)

A Lille mögött a második legjobb mérleggel az Ajax dicsekedhet. A Steven Bergwijnért kifizetett 31 millió euró a kiadási rekord, ugyanakkor tizenegy játékost adott el ennél drágábban, köztük Antonyt (95 millió euró), Frenkie de Jongot (86 millió) és Mathijs de Ligtet (85,5 millió).

Megszokhattuk már, hogy az angol élvonal klubjai költik a legtöbbet, így aztán a Premier League nagyjai ott vannak a legtöbbet veszítők listájának élcsoportjában.

Aki követi a nemzetközi labdarúgást, különösen a legutóbbi három átigazolási időszak alapján kapásból rávágja, hogy a Chelsea veszítette közülük a legtöbbet – és igaza van. A Kékek 2017 nyara óta tizenhat (!) játékosért fizettek ki legalább ötvenmillió eurót, előtte csak egyért, 2010-ben Fernando Torresért. A tizenhatból három (Enzo Fernández, Moises Caicedo és Romelu Lukaku) 110 milliónál is többe került. A Kékek körülbelül 1,2 milliárd eurót költöttek és 730 millióért adtak el játékosokat.

A harmadik helyen áll az Arsenal, a Manchester United az ötödik, az Aston Villa a hetedik, az Everton a nyolcadik és a Liverpool a kilencedik.

A kutatások azt mutatják, hogy a jelentős veszteségek gyakran annak a következményei, hogy a „nagy igazolások” jóval kevesebbért távoznak, mint amennyiért a klub eredetileg megvásárolta őket.

Fontos megjegyezni, hogy a kutatás kitekint Európán kívülre is. Bár a kínai Szuperliga klubjainak eszement költekezésének éppen csak a vége esik már bele a vizsgált időszakba, de néhány egyesület így is felfért a listára. „Újoncok” a szaúdi klubok – el-Naszr, el-Hilal, el-Ahli, el-Ittihád –, amelyek a bő elmúlt egy évben írták át a futballpiaci jelenségeket.

Arra is kitér a jelentés, hogy a legszűkebb elitbe tartozó – akár úgy is érthető: a Bajnokok Ligája megnyerésére is esélyes – klubok közül a Manchester City és a Bayern München mérlege a leginkább irigylésre méltó. Az angol bajnok 59, a német 61 milliós veszteséggel zárta csak ezt az időszakot.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×