Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A ferencvárosi Lisztes Krisztián, miután gólt szerzett a labdarúgó OTP Bank Liga 22. fordulójában játszott Ferencvárosi TC - MOL Fehérvár FC mérkőzésen a Groupama Arénában 2023. április 2-án.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Lisztes Krisztián két gólja után: apák és fiúk a Fradiban

Ifjabb Lisztes Krisztián második OTP Bank Ligás mérkőzése, a Fehérvár ellen szerzett két gólja sok mindenre ráirányította a figyelmet. Például arra is, hogy nem gyakori, de időszakonként megtörténik, hogy egy korábbi kulcsember gyermeke játszik az első csapatban.

Albert, Nyilasi, Kuznyecov, Dragóner… Nem rossz névsor. Mindannyian meghatározó emberei voltak a Ferencvárosnak, a Császárt és „Nyílt” egy-egy generáció az első számú kedvenceként ünnepelte.

A fiúk közül ifjabb Albert Flórián alapembernek számított a kilencvenes években, két korszakban 282 mérkőzést játszott a Ferencvárosban, nyert három bajnoki címet, játszott, sőt gólt szerzett a Bajnokok Ligájában. Hat alkalommal szerepelt a magyar válogatottban is.

Nyilasi Tibor egyik fia, Bálint, huszonöt meccsen lépett pályára az első csapatban, Ligakupa-győztes is lett a 2012–2013-as szezonban.

A „kis Flóri” egykori játékostársának, Szergej Kuznyecovnak a fia, ifjabb Szergej Kuznyecov – a Diósgyőr jelenlegi vezetőedzője – kilenc találkozón játszott az első csapatban, ezekből négy volt a bajnoki. Csank János, majd Garami József edzői korszakában tartozott az első kerethez.

Dragóner Attila fiai közül Filip – Thomas Doll érájában – egy Ligakupa- és egy nemzetközi barátságos mérkőzésen játszott az első csapatban. A mostani szezonban a Merkantil Bank Ligában szereplő FC Ajka alapembere.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×