Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Szita Zoltán kapura dob (b) az olimpiai kvalifikációs férfi kézilabda Európa-bajnokság középdöntőjének negyedik fordulójában játszott Magyarország-Portugália mérkőzésen a svédországi Malmőben 2020. január 22 -én.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Andreas Hillergren

Újabb vereség, nagyon távol az olimpiai selejtező

A magyar férfi kézilabda-válogatott 34-26-ra kikapott Portugáliától az Európa-bajnokság középdöntőjének utolsó fordulójában Malmőben, így nem jutott tovább csoportjából, de az olimpiai kvótaszerzésre még van elméleti esélye.

A portugálok a győzelem, a magyarok a pontszerzés kényszerével léptek pályára, hiszen mindkét együttesnek reális esélye volt a továbbjutásra a középdöntő utolsó fordulója előtt.

Az ellenfél már a meccs elejétől kapus nélkül támadott, vagyis létszámfölényt alakított ki a magyar kapu előtt, ennek ellenére eleinte felváltva születtek a gólok.

Az első félidő felénél a pontatlan magyar lövéseket kihasználva Portugália egy 3-0-s sorozattal ellépett, majd a 23. percben sikerült az egyenlítés. Támadásban és védekezésben is szinte minden kipattanó labdát a portugálok szereztek meg, ráadásul az első felvonásban öt büntetőt is lőhettek, a hét a hat elleni akcióikkal alaposan megnehezítették a magyar együttes dolgát, így a szünetben 16-14-re vezettek. A magyar csapat ráadásul a hajrában elveszítette Szita Zoltánt, akinek belenyúltak a szemébe. A balátlövőnek kiesett a kontaktlencséje, és mivel a látása sem volt tökéletes, a folytatásban már nem is térhetett vissza a pályára.

Szita Zoltánt ápolják az olimpiai kvalifikációs férfi kézilabda Európa-bajnokság középdöntőjének negyedik fordulójában játszott Magyarország-Portugália mérkőzésen a svédországi Malmőben 2020. január 22 -én.
MTI/EPA/TT Hírügynökség/Andreas Hillergren
Szita Zoltánt ápolják. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Andreas Hillergren

A második félidő elején néggyel vezetett az ellenfél, amely sokkal frissebb és lendületesebb volt a magyaroknál, és a labdaeladásokat rendre góllal büntette. A 47. percben kialakult a kritikus, ötgólos különbség, ekkor Gulyás István szövetségi kapitány időt kért, ám a portugálok a folytatásban is rendkívül hatékonyan támadtak, és magabiztosan őrizték a számukra szükséges előnyt.

A portugálok legeredményesebb játékosa Belone Moreira volt, aki nyolc lövésből hét gólt szerzett. A magyar kapusok közül Mikler Roland 33 lövésből hetet, Székely Márton nyolcból egyet védett ki. A két csapat hetedik alkalommal találkozott egymással, öt magyar siker mellett ez volt a második portugál győzelem.

A matematika még segíthet

A magyar válogatott Oroszország és Izland legyőzése, illetve az olimpiai és világbajnok Dánia elleni döntetlen után csoportgyőztesként, a maximális két ponttal jutott a középdöntőbe, ahol legyőzte Szlovéniát, és kikapott a legutóbbi két világbajnokságon egyaránt ezüstérmes Norvégiától, valamint Svédországtól és Portugáliától.

Ezzel eldőlt, a magyar csapat legjobb esetben csoportja negyedik helyén végez, és Szlovénia és Portugália is megelőzi. A magyar válogatott abban az esetben lehet ott mégis az áprilisi olimpiai selejtezős tornán, ha Szlovénia nyeri meg a kontinenstornát, valamint Izland és Ausztria is mögöttünk végez.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×