Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Sporttörténelmet írtak a téli olimpia első érmesei

Sporttörténelmet írtak a téli olimpia első érmesei

A svéd Charlotte Kalla nyerte a phjongcshangi téli olimpia első aranyérmét, mivel szombaton győzött a női sífutók 15 kilométeres versenyében.

A mezőny nagy része sokáig együtt haladt, a címvédő, hatszoros olimpiai bajnok norvég Marit Björgen öt kilométer után váltott tempót, így a léccserére már csak egy szűkebb, nagyjából húszfős élboly maradt együtt.

A szabadstílusú résztávban már a svéd Charlotte Kalla diktálta az iramot, 2,5 kilométerrel a cél előtt "robbantott", s a tempóváltás után senki nem tudott vele lépést tartani, így összességében simán nyerte meg pályafutása harmadik olimpiai aranyérmét.

A dobogó második fokára Björgen állhatott fel, míg a bronzérmet a finn Krista Pärmäkoski szerezte meg.

Szombaton nyert ezüstérmével a 37 éves Björgen lett minden idők legeredményesebb női téli olimpikonja:

ez volt a norvég sífutó 11. érme ötkarikás játékokról (6 arany, 4 ezüst, 1 bronz), ezzel megelőzte az örökranglistán egyaránt 10-10 medállal álló orosz Rajsza Szmetanyinát és az olasz Stefania Belmondót.

Sporttörténelmet írtak a téli olimpia első érmesei

Az indulóknak 7,5 km-t klasszikus, 7,5 km-t pedig szabadstílusban kellett síelniük. Magyar versenyző ebben a számban nem indult.

Sífutás, női 15 km-es tömegrajtos verseny, olimpiai bajnok:

1. Charlotte Kalla (Svédország) 40:44.9 perc

2. Marit Björgen (Norvégia) 7.8 másodperc hátrány

3. Krista Pärmäkoski (Finnország) 10.1 mp h.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×