eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Hétgólos meccset nyert meg a Bp. Honvéd

A címvédő Budapest Honvéd fordulatos csatában 4-3-ra legyőzte a vendég Puskás Akadémiát a labdarúgó OTP Bank Liga szombati 15. fordulójának zárómérkőzésén.

Az első félidő kiegyenlített küzdelmet hozott. A játékrész derekán egy szerencsés góllal szerzett vezetést a hazai csapat: Lanzafame jobb oldali beadása minden vendégvédő mellett-felett elszállt, s megtalálta a meglepett Holendert, aki gyakorlatilag el sem tudta húzni a fejét a labda elől, az az arcáról védhetetlenül a kapuba pattant.

A szünet után gyorsan fordított a Puskás Akadémia: az elalvó Honvéd-védelmet előbb Szakály, majd Knezevic mattolta. A vendégek öröme azonban nem tartott sokáig, mert néhány perc múlva Lanzafame révén egyenlítettek a házigazdák. A folytatásban is maradt a nyíltsisakos küzdelem, Kenezevic második, szerencsés-szemfüles gólja pedig ismét a vendégeket juttatta előnyhöz. Sokáig úgy tűnt, három ponttal távozik a Puskás Akadémia, de a Honvéd nagyszerű hajrát produkált: előbb a 89. percben Lanzafame csodás szabadrúgás-góljának tapsolhatott a közönség, majd a 93. percben Danilo fejesével a fordítás is sikerült a házigazdáknak.

Budapest Honvéd-Puskás Akadémia FC 4-3 (1-0)

Bozsik Stadion, 2105 néző, v.: Pintér

Gólszerzők: Holender (23.), Lanzafame (58., 89.), Danilo (93.), illetve Szakály P. (52.), Knezevic (55., 71.)

Kiállítva: Mevoungou (90.)

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×