A hét évvel ezelőtti esemény rendezési tapasztalatán kívül Peking mellett szólt az a terv is, amely szerint az ország északi régiójában élő több mint 300 millió embert ismertetnének meg a téli sportokkal.

Lehetséges problémaként merült fel ugyanakkor az előzetes elemzések során a főváros és a síszámoknak otthont adó hegyi versenyhelyszínek közötti mintegy 200 kilométeres távolság, jóllehet az épülő gyorsvasút segítségével 50 perc alatt megtehető lesz az út. Aggályok merültek fel a kínai helyszínek műhótól való függőségével kapcsolatban is, azonban a szervezők állásfoglalása szerint semmiféle gondot nem fog okozni, hogy vízből kell havat előállítaniuk.

A szavazás előtt a kínai és a kazah delegáció is megtartotta utolsó prezentációját. A pekingi bemutatkozásban Liu Peng kínai sportminiszter leszögezte: "a szükséges hómennyiség előállítása minimális környezeti hatásokkal jár majd".

Ezt követően a jelenlévő 85 NOB-tag az elektronikus szavazórendszer meghibásodása miatt kézírással, papíron adta le voksát.

Peking a negyedik ázsiai ötkarikás házigazda a téli játékok történetében, két japán színhely, Szapporo (1972) és Nagano (1998), illetve a következő, 2018-as olimpia után, melynek a dél-koreai Pjongcsang ad majd otthont.

A NOB döntött a 2020-as ifjúsági téli olimpia helyszínéről is: a 15 és 18 év közötti sportolókat felvonultató viadal rendezési jogát a svájci Lausanne nyerte el a romániai Brassót megelőzve.