"Úgy vélem, nem az a kérdés, hogy Katar pályázó lesz-e, hanem az, melyik olimpiáért száll harcba - jelentette ki sajtótájékoztatón Szaúd bin Abdulrahman al-Tani sejk, a Katari Olimpiai Bizottság főtitkára. - Még nem döntöttük el, hogy a 2024-es játékokért pályázunk-e. Inkább azt mondanám, hogy 2024, 2028 vagy 2032 jöhet szóba" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a jelentkezés "megkerülhetetlen-e", azt válaszolta: "pontosan".

Katar a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogának elnyerését követően - mellyel kapcsolatban a nemzetközi szövetséget korrupciós vádakkal sok helyről támadták -, az olajban gazdag közel-keleti állam újabb kiemelkedő sporteseményért akar megküzdeni. A sportvezető szerint hasznukra válhat, hogy időközben sok tapasztalattal gazdagodnak.

Katar tavaly decemberben rövidpályás úszó-világbajnokságnak volt házigazdája, jelenleg ott zajlik a férfi kézilabda-vb, 2019-ben pedig az atlétikai vb-t rendezik meg.

"Ez is bizonyítja, hogy Katar tartja a szavát" - utalt a sejk a vasárnap véget érő kézilabda-vb-re.

Az olimpiarendezéssel kapcsolatos tervekről még az ősz előtt döntés születik, már csak azért is, mert a 2024-es játékokra szeptember 15-ig kell jelentkezni.

Az első dátum egyelőre azért nem tűnik reális választásnak, mert Katar, illetve Doha csak akkor nyerhetne, ha sérülne a rotáció elve, melyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1952 óta mindig tiszteletben tartott. A 2020-as játékoknak Tokió ad otthont, így - ha a tendencia érvényben marad - a 2024-es olimpiát vélhetően nem ázsiai pályázónak ítélik.

2024-ben szeretne házigazda lenni Boston, valamint Róma és Párizs is jelezte, hogy versenybe száll, illetve Németország és a Dél-afrikai Köztársaság valamelyik nagyvárosa szintén beadja pályázatát. A győztest 2017-ben jelöli ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.

Magyarországon szintén komolyan felmerült a kandidálás lehetősége. A Magyar Olimpiai Bizottság jövő pénteki rendkívüli közgyűlésén dönt arról, hogy Budapest pályázzon-e a kilenc év múlva esedékes olimpiára.