A volt szocialista államok eredményeit meglehetősen nehéz elemezni a politikai és területi változások figyelembe vétele nélkül. Csehország és Szlovákia 1988-ban és 1992-ben még közösen vett részt az ötkarikás játékokon Csehszlovákia néven, Atlantára azonban már mindkét állam külön-külön küldte el a sportolóit.

Szlovénia és Horvátország olimpikonjai Barcelonában már önálló államok versenyzőiként indultak, a megmaradt jugoszláv területekről érkező versenyzők pedig az olimpiai zászló alatt, független olimpiai résztvevőként mérették meg magukat. Atlantában és Sydney-ben az ország Jugoszlávia néven szerepelt, Athénban pedig Szerbia és Montenegróként. A pekingi játékokra ismét változott a helyzet, hiszen Montenegró 2006 júniusában önállóvá vált; ez alkalommal déli szomszédunk már Szerbia néven szerepelt.

Az éremtáblázatot böngészve kiderül, hogy ebben a körben a magyar sportolók teljesítettek messze a legjobban: 48 aranyérmet szereztek az elmúlt húsz év olimpiáin, míg a második legeredményesebb románok ennél tízzel kevesebbet. Összesítésben is jobb a magyarok eredménye: Szöul óta 118 első, második vagy harmadik helyért járó elismerést gyűjtöttek be olimpikonjaink, a román versenyzők 114-et.

Mégis, Pekingben a magyar küldöttség a román mögé szorult az éremtáblázaton. Keleti szomszédaink sportolói négy arany-, egy ezüst- és három bronzérmet szereztek, ezzel Fehéroroszország mögött a 17. helyen végeztek, míg a magyarok Lengyelország után a 21.-ek lettek.

Öröm és bánat

Csehország és Szlovákia sportolói sem közösen, sem a két ország szétválása után nem tudtak négynél több aranyérmet begyűjteni 1988 óta. A csehek Atlantában szerepeltek a legjobban, olimpikonjaik Pekingből három arannyal és három ezüsttel térhetnek haza: a legfényesebb medálokat két sportlövő  és egy gerelyhajító, míg a másodiknak járó érmeket ugyancsak egy sportlövő, egy kajakos és egy evezős szerezte.

A szlovákoknak a pekingi olimpia hozta meg a legnagyobb sikert. Északi szomszédaink ugyancsak három aranyat gyűjtöttek, mindet a kajak-kenu versenyeken, szlalomban, egyik sportlövőjük és síkvízi férfi kajak négyesük két ezüstöt, egy birkózójuk pedig bronzérmet vihetett haza.

Szerbia, amióta Horvátország és Szlovénia önállóan indul a nyári olimpiákon, Pekingben másodszor maradt aranyérem nélkül; a szurkolók csupán egy ezüsttel és két bronzzal - az egyik a vízilabdásoké - vigasztalódhatnak.

Szlovénia az érmek számát tekintve Kínában szerepelt a legsikeresebben, ám ez alkalommal a két ezüst és két bronz mellett csupán egy aranyérem termett nekik (Atlantában kettőt gyűjtöttek) azt kalapácsvetőjük szerezte. Horvátország sportolóinak a XXIX. nyári olimpián nem sikerült első helyet szerezniük, két ezüst- és három bronzéremmel utaztak haza.

Múló dicsőség? 

Az elmúlt húsz évben egyre kevesebb sportágban játszanak főszerepet - a magyarokhoz hasonlóan - a bolgár sportolók. A hagyományosan az erősportokban jól teljesítő versenyzők húsz év óta most szerepeltek a legrosszabbul nyári olimpián: mindössze egy arany, egy ezüst és három bronzérmet szereztek. Előbbit egy evezősük, a többit birkózóik nyerték.

A megszerzett érmek száma sok tekintetben árulkodó adat, ám árnyalja a képet, ha az is ismert, hány sportolót indíthattak az egyes országok Pekingben. Nos, e tekintetben a magyar küldöttség felülmúlja az összes itt említettet: 171 magyar olimpikon szerepelt Kínában. A második legnagyobb csapat a cseheké volt, 130 indulóval, majd következnek a horvátok, 105-tel. A legkevesebben Szlovákiából utaztak, mindössze 57-en.

Az olimpiai eredményekről szóló cikkünk következő részét szerdán olvashatja! Ha lemaradt az előzményekről, itt megtalálja.