Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

Budapest belvárosában sétálva feltűnő, hogy gyakran egymás mellett a legdrágább éttermek és a bedeszkázott portálok váltják egymást. Sokan nem tudják, hogy ennek hátterében gyakran tulajdonosi különbségek állnak: míg az egyik üzlet piaci, a másik önkormányzati tulajdonban van. A felszín alatt ugyanez a kontraszt: a WestEnd bevásárlóközpont aluljárószintje tele van üzletekkel, míg a Nyugati téri aluljáróban a legtöbb helyiség üresen áll – ez pontosan rámutat az önkormányzati és a piaci ingatlangazdálkodás torz kettősségére. A legutóbbi számítások szerint csak Budapesten tízezres nagyságrendű nem lakáscélú önkormányzati helyiség található (földszinti üzletek, irodák, pincék). Ez óriási városfejlesztési és helyi gazdaságfejlesztési potenciált jelent, amelyet a gyakran bürokratikus és passzív vagyongazdálkodási gyakorlat miatt az önkormányzatok jelentős része nem használ ki. Hétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a hazai helyiséggazdálkodás helyzetét, az önkormányzati ingatlanvagyon jelentőségét, feltárjuk a jó és rossz gyakorlatokat, majd konkrét javaslatokat fogalmazunk meg a rendszer reformjára.