Infostart.hu
eur:
362.25
usd:
323.21
bux:
146064.21
2026. november 9. hétfő Tivadar
Wittner Mária, 1956-os halálraítélt, korábbi országgyűlési képviselő, az esemény helyszínéül szolgáló Csepel díszpolgára az életéről szóló, Wittner és a világ – Wittner Mária ’56 lángjának őrzője című könyv bemutatóján a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián 2022. február 26-án. Az albumot Matúz Gábor állította össze.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Méltó helyre kerül Wittner Mária hagyatéka

A Terror Háza Múzeumhoz került Wittner Mária 1956-os forradalmár, szabadságharcos hagyatéknak egy jelentős része - jelentették be az intézményben kedden tartott sajtótájékoztatón.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója közölte: a Miniszterelnökség jóvoltából az általa vezetett intézmény megkaphatta Wittner Mária hagyatékának egy nagyon jelentős részét, amelyben a személyes tárgyak mellett politikailag is értelmezhető iratok is vannak. Wittner Mária hagyatékát - együttműködve olyan intézményekkel, ahol még hozzá köthető tárgyakat őriznek - megpróbálják digitalizálni, így mindenki számára elérhetővé tenni, továbbá egy kiállítás keretében bemutatni.

Wittner Máriában egy olyan történelmi hőst ismert meg, "akinek egész élete 1956-ról, a szabadságharcról és a magyarság ügyéről szólt" - fogalmazott.

Schmidt Mária nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a múzeumhoz került Wittner Mária hagyatékának egy része, ami egyben kötelezettséget is jelent.

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, országgyűlési képviselő, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos emlékeztetett: 69 évvel ezelőtt, 1956. november 4-én verték le a forradalmat, és ugyanezen a napon sérült meg Wittner Mária. Ezt követőn emigráció, majd 13 év börtön következet. Wittner Mária majdnem nyolc hónapot töltött siralomházban, végül 1970-ben szabadult.

A politikus szavai szerint Wittner Mária hagyatéka "most hazaérkezett", hiszen Wittner Mária, az 1956-os hős, az 1956-os forradalom egyik legnagyobb áldozata.

Németh Szilárd azt mondta:

bár leverték az 1956-os szabadságharcot, "az első szöget mégiscsak mi vertük be a kommunizmus koporsójába".

A politikus kitért arra is, a rendszerváltáskor nem gondolták volna, hogy eljön megint az az idő, amely az üzeni: a birodalmak felfalnak bennünket. "Marika néninek a munkássága, az üzenete az, hogy a zászlót tovább kell vinni" - fogalmazott Németh Szilárd.

Úgy fogalmazott: attól tartanak, ha nem figyelnek oda, akkor a 1956-os forradalom 70. évfordulóját lehet, hogy nem "mi fogjuk ünnepelni." "Mi nemcsak emlékezetpolitikát, hanem valójában a magyarok szabadságát, Magyarország szabadságát is képviseljük" - fogalmazott Németh Szilárd.

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója hangsúlyozta: Wittner Mária élettörténete, kiállása egyértelműen méltó arra, hogy minél többen megismerjék, és erőt tudjanak belőle meríteni.

Wittner Mária személye, élete és öröksége 1956, a magyar szabadság, valamint a függetlenség és a kitartás szimbóluma - jelentette ki.

A politikus azt kívánta, hogy minél több fiatal láthassa majd a Terror Háza Múzeumban a hagyatékból összeállított kiállítást, hogy lássák: "a szabadságot nem adják ingyen, és az nem magától értetődő dolog, hogy egy országnak van függetlensége és szuverenitása".

Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, Wittner Mária a rendszerváltoztatás után egészen 2022-ben bekövetkezett haláláig az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik lelkiismerete, tanúságtevője volt. Ápolta megkínzott és kivégzett bajtásai emlékét és "átélhetővé tette mindazt, amelyek az ő szavai nélkül csupán a történelemkönyvek egy újabb fejezetei lettek volna a szabadságot és függetlenséget örökségbe kapó nemzedékeknek".

A Terror Háza Múzeumhoz nagyjából ötezer tétel került Wittner Mária hagyatékából,

amelynek részét képezi a börtönévek alatt keletkezett levelezések, személyes, illetve politikai levelek, dokumentumok, emléktárgyak, dísztárgyak, oklevelek, emlékérmek, valamint festmények és könyvek is.

A dokumentumok feldolgozását a múzeum már megkezdte.

Wittner Mária - aki 2006-tól 2014-ig a Fidesz országgyűlési képviselője is volt - 2022. szeptember 14-én hunyt el 85 éves korában.

Címlapról ajánljuk
Meg lehetne állítani a kisboltmegszűnési lavinát?

Meg lehetne állítani a kisboltmegszűnési lavinát?

Évente 3-4 ezer üzlet zár be Magyarországon, a működő kereskedelmi egységek száma ma már 92 ezer alatt van. A kisboltok mellett a nem élelmiszert áruló szakboltok bezárása is nagy gondot jelent, erről beszélt az InfoRádióban Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. De a megoldás összetevőiről is.

Magyar Péter viszonválasza: ha láttam volna Lezsák Sándor nevét, biztosan közbeavatkoztam volna

Az idő rövidsége – Magyar Péter délutáni berlini útja – miatt tömören válaszolt a Mi Hazánk, a KDNP és a Fidesz felszólalására a parlamenti hétfőn Magyar Péter, de viszonválaszában leginkább a múlt heti, nagy vihart kavart ügynökakta-nyilvánosságra koncentrált, tolmácsolva az MDF-alapító Lezsák Sándor lánya felé a levéltár bocsánatkérését is, de rámutatva, az érintett levéltár nem a kormány, hanem az Országgyűlés alá tartozik.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Az ukrán fegyveres erők négy orosz drónirányító központra mértek csapást a megszállt ukrajnai területeken és az oroszországi Brjanszki területen. A művelet során az elfoglalt Bergyanszkban eltalálták a Moszkva által kiemelten kezelt Rubikon drónegység egyik bázisát is - írta meg a United24. Harminc év után először indított útnak nyersvasszállítmányt az északi-sarki Murmanszk kikötőjéből Oroszország. A Kyiv Post cikke szerint azért kényszerültek az orosz acélipari szereplők a szokatlan lépésre, mert a fekete-tengeri ukrán drón- és rakétatámadások gyakorlatilag megbénították a hagyományos déli szállítási útvonalakat, a balti-tengeri kikötők pedig már nem bírják a megnövekedett forgalmat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×