A Csíksomlyó Expressz Szombathelyről indult a kora hajnali órákban, majd Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom és Tatabánya érintésével érkezett a budapesti Keleti pályaudvarra. A fővárosban a Csíksomlyó Expresszt összekapcsolták a Székely Gyorssal, és a két vonat együtt indult Erdélybe.

A mintegy fél kilométer hosszú különvonatot, amely csaknem 1500 zarándokot visz Csíksomlyóra, a Tamási Áron emlékére felmatricázott mozdony húzza.

A zarándokok szombaton részt vesznek a búcsúi misén a Mária-kegyhelyen. A szerelvények vasárnap továbbindulnak a történelmi Magyarország ezeréves határára, Gyimesbükkre, ahol a vonatos és helybeli zarándokok misén és egész napos ünnepségen vesznek részt, majd átadják a székely, csángó, erdélyi magyar gyermekek javára a vonaton gyűjtött adományokat.

A vonat díszvendége Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész.

Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte János Zsigmond seregét a Hargita Tolvajos-hágójában.

A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.