Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.83
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Pódiumbeszélgetés Orhan Pamuk Nobel-díjas török íróval, a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált díszvendégével a Millenárison 2017. április 20-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A török államalapító megsértésével vádolják a Nobel-díjas Orhan Pamukot

A pestis éjszakáival kapcsolatban már a kötet márciusi megjelenésekor eljárás indult, melyet áprilisban lezárták, de most újranyitottak.

A modern Törökország megalapítójával szembeni tiszteletlenség és a török zászló nevetségessé tétele a vád a Nobel-díjas szerzővel szemben a The Guardian cikke szerint: Orhan Pamuk tagadja az ellen felhozottakat.

Legújabb regénye az 1900-as években egy fiktív ottomán szigeten játszódik, bubópestisjárvány idején. A szerzőt először azzal vádolta meg egy ügyvéd tavasszal, hogy gyűlöletre és ellenségeskedésre buzdít, mivel a műben Musztafa Kemál Atatürköt sértegeti és gúnyt űz Törökország zászlajából. Egy isztambuli bíróság akkor úgy döntött, hogy bizonyítékok hiányában nem viszi tovább a keresetet, de az ügyet benyújtó ügyvéd, Tarcan Ülük fellebbezett a döntés ellen, így a vizsgálatot most újraindították.

Nem az első ilyen pere

Hasonló eljárás már korábban is indult Pamuk ellen, miután a kurdokkal és örményekkel szemben elkövetett 1915-ös gyilkosságokat megemlítette egy interjúban. Ezeket a vádakat aztán 2006-ban ejtették, abban az évben, amikor is a szerző Nobel-díjat kapott. Most az 5816-os számú törvény megsértésével vádolják: ennek lényege Atatürk emlékének védelme.

Ha Atatürköt gyalázó tettet követ el egy török, akár három év börtönre is számíthat.

"A pestis éjszakáiban, amelyen öt évig dolgoztam, nincs tiszteletlenség a birodalmak hamvaiból létrejött nemzetállamok hősies alapítói vagy Atatürk iránt. Épp ellenkezőleg, a regényt tisztelettel és csodálattal írtam ezek iránt a szabadelvű és hősies vezetők iránt" – tagadja a vádat az író.

Sokan állnak mellé

Orhan Pamukot a szólásszabadságért világszerte küzdő szervezetek is támogatják.

Budapest, 2017. április 20.
A Budapest Nagydíjjal kitüntetett Orhan Pamuk Nobel-díjas török író, díszvendég (k) a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison 2017. április 20-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A Budapest Nagydíjjal kitüntetett Orhan Pamuk Nobel-díjas török író, díszvendég (k) a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenárison 2017. április 20-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

"Orhan Pamuk Törökország nemzeti kincse, olyan irodalmi érték, akinek szavai világszerte visszhangoznak, és akit ekként kellene ünnepelni, mégis ismét célkeresztbe került írásai miatt. A török hatóságok már többször alkalmazták a rágalmazási büntetőjogi törvényeket, hogy elhallgattassák azokat, akik fel merik emelni a szavukat bármi ellen, és ez az eset sem kivétel" – mondta Burhan Sönmez, a PEN International elnöke.

"Az alaptalan vádakat a bíróság egyszer már elutasította. A nyomozás újraindítása a bizonyítékok hiánya és az eredeti bírósági döntés ellenére, rámutat az írók elleni általános elnyomásra Törökországban, és azt mutatja, hogy a jogrendszer lehetővé teszi a szabad véleménynyilvánítás és a kreativitás megdöbbentő, autoriter korlátozását" – tette hozzá Karin Deutsch Karlekar, a PEN America szabad véleménynyilvánítással is foglalkozó programjainak igazgatója.

Sok írót hallgattat el Törökország

Csak tavaly legalább 25 írót börtönöztek be Törökországban: ez a harmadik legmagasabb szám világszerte.

Az íróknak rengeteg idejét és erőforrását veszik el a perek,

melyek a félelem és az elnyomás légkörét teremtik meg. Az ilyen, könyveket gyakorlatilag betiltó intézkedések a demokratikus berendezkedést sértik.

"Az a tény – fűzte az esethez Daniel Gorman, az angol PEN igazgatója –, hogy vizsgálat indult, rávilágít a véleménynyilvánítás szabadságának jelentős korlátozására, amellyel az íróknak ma Törökországban szembe kell nézniük. Sürgetjük a török hatóságokat, hogy ejtsék az Orhan Pamuk ellen indított eljárást, és továbbra is kampányolunk a török kormánynak az írók elhallgattatására irányuló folyamatos kísérletei ellen."

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×