A francia-svájci-brazil állampolgárságú Keller az ötvenes évek és 1981-ben bekövetkezett halála között 116 műalkotást adományozott a svájci múzeumnak, közöttük Henri Matisse és Salvador Dalí festményeit.

A Kunstmuseumnak a művek eredetének ellenőrzéséért felelős vezetője néhány hónappal ezelőtt egy olyan iratra bukkant, amely szerint Keller kapcsolatban állt a náci megszállás alatt kollaboránsnak tartott Étienne Bignou francia műkereskedővel.

Ez nem az első eset, hogy nácik által elrabolt műkincsek kapcsán felmerül a svájci múzeum neve. A Kunstmuseum örökölte a 2014-ben elhunyt Gornelius Gurlitt több száz műkincsből álló gyűjteményét, akinek az apját, Hildebrand Gurlittot a nácik a zsidóktól elrabolt, vagy dekadensnek ítélt képek eladásával bízták meg.

Az ügy nagy visszhangot keltett, máig is folyik a kutatás a Gurlitt-örökség tulajdonosai után, és ismét megindult a vita Svájcnak a második világháború idején tanúsított semlegessége kapcsán.

Nina Zimmer, a múzeum igazgatója elmondta, hogy

megváltozott a légkör, "mindenki egyetért abban, hogy a múzeumok fő feladata, hogy feltárja, honnan származnak a művek, és választ adjon a kérdésekre".

A Frick Collection Reference Library New York-i kutatóintézet levéltára szerint Keller és Bignou együtt dolgoztak Párizsban a Georges Petit Galériában, amely 1933-ban történt bezárásáig impresszionista festőkre szakosodott.

Étienne Bignou ezután saját galériát nyitott a francia fővárosban, Keller volt az üzlettársa. A levéltár szerint Keller nyitotta meg a Bignou Galéria New York-i leányvállalatát.

Amelie Ebbinghaus, az elveszett műkincsekre szakosodott Art Loss Register adatbank kutatója szerint a francia állam és a szövetséges hatalmak dokumentumaiból kiderült, hogy Bignou német vásárlókkal tárgyalt Párizsban, és akkoriban kollaboránsként tartották számon.

"Ez nem jelenti azt, hogy a képek kétes forrásból erednek, de nem is zárható ki" - hangsúlyozta Ebbinghaus. Zimmer igazgatónő elmondta, hogy már korábban is feltette magának a kérdést, mert a Keller által svájci múzeumoknak adományozott műkincsekhez nem adtak dokumentációt.

A berni múzeum költségvetési támogatást kért a Georges Keller-hagyaték alapos tanulmányozásához.

A Kunstmuseum gyors reagálása és a kormány által a kutatáshoz biztosított összeg a svájci gyakorlat megváltozásáról tanúskodik, az alpesi államnak ugyanis nem mindig volt egyértelmű hozzáállása a nácik által elrabolt műkincsekhez - jegyezte meg az AFP francia hírügynökség, amely emlékeztetett rá, hogy a kilencvenes években - más országokhoz hasonlóan - Svájc is a második világháború idején tanúsított magatartása felülvizsgálatára kényszerült nemcsak a műkincsek, de a zsidók által elhelyezett bankbetétek kapcsán is.