A kormányfő hangsúlyozta: Kerényi Imre rendkívüli művész és példás hazafi volt; rendező, tanár, szerkesztő, a magyar kultúra fáradhatatlan harcosa.

Mindig sietett, állandóan dolga volt: megtanítani a szakma rejtelmeit, megalkuvás nélküli magyar színházat csinálni, eljuttatni kultúránkat minden magyar emberhez határon innen és túl - emlékezett Orbán Viktor.

Mint hozzátette, Kerényi Imre nemcsak tudta és hirdette, hogy a kultúránk tart meg minket magyarnak, hanem művelte is ezt a kultúrát.

"Kerényi Imre keresztény magyar férfi volt, és tisztában volt azzal, micsoda becsületbéli kötelességekkel jár mindez" - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor felidézte: 2002-ben "négy szép, alkotó és felemelő év után" visszatértek a hatalomba a "merjünk kicsik lenni" magyarok.

Kerényi Imre már egy teljes színházi életművel a háta mögött ekkor döntött úgy, hogy a magyar közélet szorítójába lép, és a tőle megszokott lelkiismeretességgel és munkabírással a polgári körök mozgalmának szellemi vezére lesz - emlékeztetett, hozzátéve: "így lettem a bajtársa, és ő az enyém, és harcoltunk együtt jóban-rosszban".

Mint elmondta, Kerényi Imre felemelt fejjel, és csak rá jellemző humorral viselte a támadásokat; bármihez fogott, mindenből derű, fegyelem, hit és a hozzáértés magabiztossága áradt.

Azt tanította, hogy egy előadás, egy könyv, de még egy ország is csak akkor ér valamit, ha alkotói egész személyiségüket hozzáadják. Csak így maradhat meg az ország annak a magyar világnak, amelyért még betegsége idején is küzdött és dolgozott - idézte fel Orbán Viktor.

Azt hittem, nemcsak harcolni, de célba érni is együtt fogunk; mert oda fogunk érni nélküled is, de az nem ugyanaz lesz - búcsúzott Kerényi Imrétől a miniszterelnök.