Infostart.hu
eur:
387.09
usd:
333.71
bux:
121557.09
2026. március 3. kedd Kornélia

Mundruczó: Magyarország nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek látszik

Provokatív politikai film a Jupiter holdja, de elsősorban nem a magyar kormánynak üzen, hanem minden európainak, mert a menekültválság európai probléma - mondta Mundruczó Kornél filmrendező a magyar versenyfilm díszbemutatója előtt a 70. cannes-i fesztiválon tartott sajtótájékoztatóján.

A magyar rendező ötödik alkalommal kapott meghívást a világ legrangosabb filmfesztiváljának hivatalos programjába, ahol a Jupiter holdja 18 játékfilmmel versenyez a fődíjért, az Arany Pálmáért.

A látványos és pörgő ritmusú kétórás alkotás főhőse egy menekülő szír fiú, Aryan (Jéger Zsombor), akit meglőnek a szerb-magyar határon, de ő nem sérül meg, hanem csodálatos módon repülni kezd. A menekülttábor meghasonlott orvosa, Dr. Stern Gábor (Merab Ninidze) azonnal üzletet lát a fiú képességében és útlevelet ígérve neki kicsempészi őt, miközben az idegenrendészeti hatóság egyik vezetője (Cserhalmi György) személyesen veszi őket üldözőbe.

Mundruczó Kornél a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy nem egyszerűen egy menekültfilmet akart csinálni, hanem az előző, a Fehér Isten című filmjéhez hasonlóan különböző nézőpontokból akarta megvizsgálni ugyanazt a történetet. A Jupiter holdja saját bevallása szerint elsősorban

a hittel és a megváltással kapcsolatos kérdésekre keresi a választ több szempontból.

A főhős Mundruczó szerint ugyanúgy értelmezhető szuperhősként, mint angyalként, de a film nem ad rá egyértelmű választ, mert nem tudható előre, hogy a néző elhiszi-e a csodát, amit lát vagy sem. Ezért nehéz műfaji címkét is a filmre ragasztani Mundruczó szerint, akit elsősorban a gyerekkorában olvasott magyar és szovjet fantasy- és sci-fi történetek inspiráltak arra, hogy egy nagy akciófilm mögé rejtse azokat az alapvető kérdéseket, amelyek foglalkoztatták.

A rendező hangsúlyozta: jóllehet a történet Budapesten játszódik, alapvetően az európai identitás a film témája, azt a kérdést feszegeti, hogy mit jelent ma Európa és hova jutott az elmúlt évezredben.

A menekültválság szempontjából Mundruczó szerint "Magyarország rossz példa, de ez a példa bárhol elterjedhet". Véleménye szerint Magyarország ugyanakkor "belülről nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek kívülről látszik", s az igazi probléma inkább az, hogy Kelet-Európában elvesztettük a tudásunkat arról, hogy mit is jelentett valóban Európa. Szerinte azonban ez nem tipikusan magyar gond, hiszen amikor külföldön dolgozik, mindenhol ezzel találkozik. "Ez az, ami személy szerint igazán nyugtalanít" - mondta.

Mundruczó újságírói kérdésre nem tagadta, hogy a film értelmezhető hazája politikai és társadalomkritikájaként, ugyanakkor nem csak ez a film célja. "Igen is meg nem is" - fogalmazott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az újságíróknak vagy a politikusoknak megvannak a menekültválságra a meggyőződésük szerint adandó bal-, jobb-, vagy szélsőjobboldali válaszaik, ő egy "politikailag inkorrekt" filmet akart csinálni, amelyben olyan dolgokat tett egymás mellé, amilyeneket nem szokás, mégpedig azért, hogy új kérdéseket tegyen fel a nézők számára.

A Jupiter holdja című filmet a magyar közönség június 8-tól láthatja a mozikban az Intercom forgalmazásában.

Az alkotás magyar-német koprodukcióban készült a Proton Cinema gyártásában, és a Magyar Nemzeti Filmalap 697 millió forint értékű támogatásával. A filmet támogatta az Eurimages, a ZDF-ARTE, a Mitteldeutsche Medienförderung, a Medienboard Berlin-Brandenburg és az NRW.

A film főszerepeiben Jéger Zsombor, Merab Ninidze, Cserhalmi György és Balsai Móni látható. A forgatókönyvet Wéber Kata írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Jancsó Dávid, a látványtervező Ágh Márton, a zeneszerző Jed Kurzel.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

A közel-keleti háború nemcsak a térség légiközlekedését bénította meg, hanem jelentős fennakadásokat okoz az egész világon – mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő. Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója szerint az átszállási pontok leállása okozza a legnagyobb problémát.

Volodimir Zelenszkij nyíltan támadja Orbán Viktort, és azt állítja: „lehetetlen újraindítani” a Barátság kőolajvezetéket

Hiszi, hogy Orbán Viktor vereséget szenved a magyar választásokon – mondta Volodimir Zelenszkij. Az interjúban azt is közölte: „többször megmondta, hogy Európa ne vegyen orosz olajat”. „A Barátság vezeték elpusztult, a helyreállításhoz tűzszünet kell – ezt világosan meg kell mondani Putyinnak” – fogalmazott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×