Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
332.8
bux:
121530.75
2026. március 3. kedd Kornélia

Mundruczó: Magyarország nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek látszik

Provokatív politikai film a Jupiter holdja, de elsősorban nem a magyar kormánynak üzen, hanem minden európainak, mert a menekültválság európai probléma - mondta Mundruczó Kornél filmrendező a magyar versenyfilm díszbemutatója előtt a 70. cannes-i fesztiválon tartott sajtótájékoztatóján.

A magyar rendező ötödik alkalommal kapott meghívást a világ legrangosabb filmfesztiváljának hivatalos programjába, ahol a Jupiter holdja 18 játékfilmmel versenyez a fődíjért, az Arany Pálmáért.

A látványos és pörgő ritmusú kétórás alkotás főhőse egy menekülő szír fiú, Aryan (Jéger Zsombor), akit meglőnek a szerb-magyar határon, de ő nem sérül meg, hanem csodálatos módon repülni kezd. A menekülttábor meghasonlott orvosa, Dr. Stern Gábor (Merab Ninidze) azonnal üzletet lát a fiú képességében és útlevelet ígérve neki kicsempészi őt, miközben az idegenrendészeti hatóság egyik vezetője (Cserhalmi György) személyesen veszi őket üldözőbe.

Mundruczó Kornél a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy nem egyszerűen egy menekültfilmet akart csinálni, hanem az előző, a Fehér Isten című filmjéhez hasonlóan különböző nézőpontokból akarta megvizsgálni ugyanazt a történetet. A Jupiter holdja saját bevallása szerint elsősorban

a hittel és a megváltással kapcsolatos kérdésekre keresi a választ több szempontból.

A főhős Mundruczó szerint ugyanúgy értelmezhető szuperhősként, mint angyalként, de a film nem ad rá egyértelmű választ, mert nem tudható előre, hogy a néző elhiszi-e a csodát, amit lát vagy sem. Ezért nehéz műfaji címkét is a filmre ragasztani Mundruczó szerint, akit elsősorban a gyerekkorában olvasott magyar és szovjet fantasy- és sci-fi történetek inspiráltak arra, hogy egy nagy akciófilm mögé rejtse azokat az alapvető kérdéseket, amelyek foglalkoztatták.

A rendező hangsúlyozta: jóllehet a történet Budapesten játszódik, alapvetően az európai identitás a film témája, azt a kérdést feszegeti, hogy mit jelent ma Európa és hova jutott az elmúlt évezredben.

A menekültválság szempontjából Mundruczó szerint "Magyarország rossz példa, de ez a példa bárhol elterjedhet". Véleménye szerint Magyarország ugyanakkor "belülről nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek kívülről látszik", s az igazi probléma inkább az, hogy Kelet-Európában elvesztettük a tudásunkat arról, hogy mit is jelentett valóban Európa. Szerinte azonban ez nem tipikusan magyar gond, hiszen amikor külföldön dolgozik, mindenhol ezzel találkozik. "Ez az, ami személy szerint igazán nyugtalanít" - mondta.

Mundruczó újságírói kérdésre nem tagadta, hogy a film értelmezhető hazája politikai és társadalomkritikájaként, ugyanakkor nem csak ez a film célja. "Igen is meg nem is" - fogalmazott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az újságíróknak vagy a politikusoknak megvannak a menekültválságra a meggyőződésük szerint adandó bal-, jobb-, vagy szélsőjobboldali válaszaik, ő egy "politikailag inkorrekt" filmet akart csinálni, amelyben olyan dolgokat tett egymás mellé, amilyeneket nem szokás, mégpedig azért, hogy új kérdéseket tegyen fel a nézők számára.

A Jupiter holdja című filmet a magyar közönség június 8-tól láthatja a mozikban az Intercom forgalmazásában.

Az alkotás magyar-német koprodukcióban készült a Proton Cinema gyártásában, és a Magyar Nemzeti Filmalap 697 millió forint értékű támogatásával. A filmet támogatta az Eurimages, a ZDF-ARTE, a Mitteldeutsche Medienförderung, a Medienboard Berlin-Brandenburg és az NRW.

A film főszerepeiben Jéger Zsombor, Merab Ninidze, Cserhalmi György és Balsai Móni látható. A forgatókönyvet Wéber Kata írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Jancsó Dávid, a látványtervező Ágh Márton, a zeneszerző Jed Kurzel.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

A forint kedden több mint 5 egységgel gyengült az euróval szemben, az árfolyam a 386-os szint közelébe emelkedett, miközben a dollár is 332 forint környékére erősödött. A hazai devizára részben az nehezedik, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrás után tovább drágult a földgáz a világpiacon. A befektetők attól tartanak, hogy a közel-keleti háború komoly termelési és szállítási fennakadásokat okozhat, ami az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinti. Közben az euró 0,7 százalékkal gyengült a dollárral szemben. A háborús helyzet egyre inkább rontja a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát, ilyen környezetben pedig a dollár menedékeszközként erősödik. Európa energiafüggősége tovább növeli a nyomást az eurón, így a két tényező együtt rövid idő alatt is jelentős kilengéseket okozhat az EUR/USD árfolyamban. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közleményben jelezte: szorosan figyeli a közel-keleti eseményeket, amelyek már most is érezhető hatást gyakorolnak a világgazdaságra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×