Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Megint százmilliókat vitt a viszkis rabló

Tavaly több mint hatmilliárd forintos támogatást adott az állam magyar mozifilmek készítéséhez. A legtöbb pénzt Antal Nimród viszkis rablóról készülő filmje kapta, összesen 1 milliárd 225 millió forintot - közölte a Világgazdaság.

Szintén egymilliárd feletti támogatásban részesült Csupó Gábor zenés filmje, a Pappa Pia, míg a harmadik helyen a Mundruczó Kornél rendezésében készülő Felesleges ember című film szerepelt csaknem 700 millióval – tájékoztatta a Világgazdaságot a filmalap.

A testület öttagú döntőbizottsága 2016. november végéig 121 – részben gyártási támogatásra vonatkozó – pályázatra összesen mintegy 6,9 milliárd forintot szavazott meg. A 2016-ban jelentkező 220 pályázó több mint fele kapott pénzt a forgatáshoz. A döntőbizottság kizárólag szakmai szempontok alapján dönt a pályázatokról – emelte ki az MNF.

Az említett 6,9 milliárd forint legnagyobb hányadát (6,25 milliárd forintot) 18 játékfilm filmgyártási támogatására adták az alkotóknak, beleértve a magyar részvételű koprodukciókat és az Inkubátor programban készülő filmeket is.

A filmalap filmszakmai tevékenységek támogatására fordítható forrása a hatos lottó játékadójából származik, december közepéig 5,1 milliárd forint folyt be ezen a jogcímen.

Azt nem lehet megmondani, hogy megtérülnek-e a filmek készítéséhez nyújtott állami pénzek, egy-egy mozifilm elkészülése általában két-három éves folyamat a tervtől a bemutatóig. A most támogatáshoz jutó filmek idén és jövőre kerülnek a mozikba, azután derül ki, hogy milyen szakmai elismeréseket, illetve jegybevételt hoznak.

A filmalap támogatásával készült mozik 43 nemzetközi díjat söpörtek be a filmfesztiválokon, köztük a Saul fia egy Oscar- és egy Golden Globe-díjat és tíz fesztiválfődíjat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×