Az eseményen Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese elmondta, hogy a széleskörű közadakozásból felépült székház terveivel Friedrich August Stüler komolyan befolyásolta Magyarország kulturális fejlődését a Habsburg abszolutizmus korában.

Sokatmondó tény, hogy a kiválasztott stílus inkább a tudomány egyetemességét, mintsem a nemzeti kultúrát hangsúlyozta - fűzte hozzá, kiemelve, hogy a középület a neoreneszánsz historizmus nyitányát jelentette Magyarországon.

Azzal, hogy egy német építész tervei nyertek az Akadémia székházának építésére kiírt pályázaton, feltűnt Berlin és a Berliner Bauakademie a magyar építészet horizontján - hangsúlyozta Sisa József, az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatója.

A patinás egyetemen olyan kiváló építészek tanultak a későbbiekben, mint a székház kivitelezője és egyben Stüler tanítványa, Szkalnitzky Antal, valamint Lechner Ödön és Hauszmann Alajos - tette hozzá.

A Friedrich August Stüler több európai országra kiterjedő munkásságát bemutató, 30 fotográfiát felvonultató kiállítás az építész szülővárosának múzeuma, a Mühlhäuser Museen közreműködésével valósult meg.

A németországi intézmény igazgatója, Thomas T. Müller a megnyitón hangsúlyozta, hogy Friedrich August Stüler egy Magyarországon még teljesen ismeretlen formavilágot, az itáliai reneszánsz paloták stílusát idéző terveket javasolt, amelyek teljesen eltértek az osztrákok által előnyben részesített építészeti megoldásoktól.

A székház nem csupán Friedrich August Stüler fő műveinek, hanem legkedvesebb terveinek is egyike volt, rengeteget dolgozott az épületen - tette hozzá az igazgató.

A német építész nevéhez több mint kétszáz templom és kápolna, 16 kastély és palota fűződik tervezőként, átépítőként, kivitelezőként vagy véleményezőként. Legjelentősebb művei közt tartják számon az MTA székház mellett a Svéd Nemzeti Múzeum stockholmi épületét és a Sváb-Alpokban fekvő Hohenzollern-várat, valamint a letzlingeni vadászkastélyt is. Részt vállalt a berlini Múzeum-sziget építészeti koncepciójának kidolgozásában is, vezetése alatt készült el a Neues Museum és az Alte Nationalgalerie épülete.

A 19. századi egyházi és világi építészetben az európai klasszicizmus és a historizmus egyik legjelentősebb képviselőjének tartott, emellett a Tudor-stílus Anglián kívüli megismertetésében is maradandót alkotó Friedrich August Stüler összesen húsz éven át készített terveket IV. Frigyes Vilmos porosz király számára, 1842-től viselte A király építésze címet.

Az MTA székház felavatásának 150. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat keretében megvalósuló tárlat december végéig tekinthető meg az épület aulájában.