Nemrég a selfie lett angol nyelvterületen az év szava, ami nem véletlen, hiszen antropológiai szükséglet, hogy a dolgokhoz hozzárendeljük alkotójuk arcát - mondta a BTF megnyitóján az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hozzátette: napjainkban a selfie-k okostelefonokkal készülnek, egykor azonban ecsettel festették őket; ez azonban évszázadokon keresztül kevesek kiváltsága volt, és az önportrékat is csak kevesek tekinthették meg.

Az Uffizi Képtár már a reneszánsz óta válaszol erre az igényre, és mára gyűjteményében 24 magyar önarckép is található. A világhírű múzeum úgy állít művészi értéket, hogy egyúttal kanonizál is: aki fellelhető az Uffizi falain, az a legszűkebb művészeti elitbe tartozik - hangsúlyozta a miniszter.

Balog Zoltán felidézte: magyar festők munkái 1872-től vannak jelen a képtárban, ahol jelenleg 21 magyar művésztől 24 önarcképet őriznek. Ezeket a munkákat az Uffizi 2013 októberében önálló kiállításon mutatta be Firenzében, a budapesti közönség pedig a tárlat egy bővített verziójával találkozhat.

Az Uffizihez méltó festők ma is alkotnak Magyarországon, ezt jelzi, hogy Keserü Ilona és Fehér László a mostani kiállítás kapcsán felkérést kaptak arra, hogy önarcképeikkel gazdagítsák a világhírű gyűjteményt - közölte a miniszter. A két alkotást Firenzébe szállításuk előtt a BTM közönsége is megtekintheti.

Balog Zoltán a Budapesti Tavaszi Fesztiválról szólva kiemelte, hogy a megújult rendezvénysorozat idén az előző évinél kétszer több helyszínnel és programmal várja a közönséget, és kétszer akkora kormányzati támogatásban részesül.

A miniszter az MTI-nek felidézte: a kiállításon három munkával is szereplő Csók István különösen kedves számára, hiszen a festő Úrvacsora című képének 13 évesen, konfirmáláskor megkapott reprodukciója jelentette számára az első igazi képzőművészeti élményét.

Tarlós István főpolgármester köszöntőjében emlékeztetett: Firenze a reneszánsz kultúra bölcsője és fellegvára, talán nincs olyan művészetkedvelő, aki ne tervezné, hogy ellátogat a toszkán városba. Most 24 olyan festmény érkezik az Arno partjáról, amelyek egy része teljesen ismeretlen Magyarországon - hívta fel a figyelmet.

Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere hozzátette: a BTM tárlatának szponzoraiként fontosnak tartották, hogy a sikeres firenzei kiállítás után a magyar közönség is megismerhesse ezeket a munkákat.

Cristina Acidini, a firenzei múzeumok főfelügyelője az Uffiziről szólva elmondta, hogy a kiállítás Európa első modern múzeumából érkezik, amely évszázadok óta gyűjti a művészettörténet remekműveit az antikvitástól a kortársakig. Az önarcképgyűjteményt Leopoldo de' Medici alapította 1664-ben, és az mára műfajában a világ legnagyobb kollekciója lett.

Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója, a BTF Operatív Testületének elnöke a fesztivál megrendezését övező összefogást méltatta, amely a kormányzat, a főváros és a turizmus között jött létre, és amely lehetővé tette, hogy idén a BTF keretében 20 bemutatóval, 6 világpremierrel, összességében több mint 170 programmal várják a közönséget.

Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője hozzáfűzte: több mint 50 helyszín ad otthont a fesztivál rendezvényeinek március 21. és április 6. között.

Giovanna Giusti, a firenzei Uffizi Képtár gyűjteményi igazgatója a megnyitó előtt az MTI-nek elmondta, hogy az önarcképgyűjtemény nagy részét, köztük több magyar festményt, a Corridoio Vasarianóban állítják ki.

Fehér Ilona és Veszprémi Nóra kurátorok koncepciója szerint a Firenzéből érkezett 24 önarckép mellett ugyanazon alkotók egy-két Magyarországon őrzött munkáját is láthatja a közönség. A kurátorok kiemelték többek között idősebb Markó Károly félkész állapotban maradt önportréját, melyet a festő fia fejezett be az Uffizi felkérésére, továbbá Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József és Victor Vasarely alkotásait.

Csók István önarcképéről szólva a kurátorok felhívták a figyelmet a kép hátterében megfestett, Kék bálvány című, Velencében őrzött munkára, amely a kiállítás alkalmából először látható hazánkban.

Magyarországról legutóbb Lakner László önarcképe került be az olasz múzeum kollekciójába, amely a budapesti kiállítás kapcsán felkérte a Magyar Nemzeti Galéria szakembereit, hogy ajánljanak két kortárs magyar festőt, akiknek munkáival tovább gyarapodhat a gyűjtemény. Ekkor esett a választás Fehér Lászlóra és Keserü Ilonára.

Az Uffizi Képtárral közösen rendezett tárlat július 20-ig látogatható a BTM Vármúzeumának földszinti kiállító termeiben.