A bolognai polgármesteri hivatal közleménye szerint hétfőn reggel, családja körében hunyt el bolognai otthonában.

A milánói születésű olasz dirigens a világ legnevesebb zenekarait vezényelte, és azután ívelt fel a pályája, hogy megnyerte a Dimitri Mitropoulos karmesterversenyt, és New Yorkban dolgozhatott. Hosszú éveken át vezényelte a Berlini és a Bécsi Filharmonikusokat, a milánói Scala és a bécsi Staatsoper zenekarát. 1968-tól 1986-ig a Scala igazgatója volt, 1989-ben Herbert von Karajan utódjaként került a Berlini Filharmonikusok élére, öt évvel később átvette a Salzburgi Ünnepi Játékok vezetését is.

Szívén viselte a fiatal muzsikusok pályáját, igazi tanítómester volt, ifjúsági zenekarokat alapított, ő hívta életre az Európai Unió Ifjúsági Zenekarát, majd a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekart. Személyisége mindenkit magával ragadott.

Magyarországon is többször dirigált, legutóbb tavaly a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Művészetek Palotájában vezényelte az általa néhány éve alapított, bolognai székhelyű Mozart Zenekart, Beethoven és Mozart műveit.

Claudio Abbado hosszabb ideje betegeskedett, már szeptemberben felfüggesztette minden szakmai tevékenységét, részben az ő betegsége miatt kényszerült szüneteltetni működését legfiatalabb együttese, a Mozart Zenekar is.

Tavaly augusztusban érdemeire tekintettel örökös szenátorrá nevezték ki, az ezzel járó honoráriumból is fiatal zenészek számára alapított ösztöndíjat.

Az olasz karmesterek "nagy nemzedékéhez" tartozó dirigenst nagy tisztelet övezte a világ vezető zenekaraiban, mert egyszerre alakított ki szoros kapcsolatot a muzsikusokkal, és hagyta meg a függetlenségüket.

Claudio Abbado Milánói zenészcsaládban jött a világra 1933. június 26-án. Szülővárosa konzervatóriumában, majd a bécsi zeneakadémia karmesterszakán tanult; ekkoriban kötött barátságot növendéktársával, az azóta szintén világhírűvé vált Zubin Mehtával.

1960-ban mutatkozott be a milánói Scalában, három évvel később New Yorkban megnyerte a Dimitri Mitropoulos karmesterversenyt, első díjként öt hónapig vezényelhette a New York-i Filharmonikusokat. 1965-ben hatalmas sikerrel debütált a Salzburgi Ünnepi Játékokon, ahol a Bécsi Filharmonikusok élén Gustav Mahler monumentális Ezrek szimfóniáját dirigálta, a világhírű zenekarnak 1975-től volt vezető karmestere. 1966-tól rendszeresen dolgozott a Londoni Szimfonikusokkal, 1979-1987 között vezető karnagyként; 1982-1986 között a Chicagói Szimfonikusok vendég főkarmestere is volt. 1978-ban Abbado javaslatára jött létre az Európai Unió Ifjúsági Zenekara, 1986-ban megalapította a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekart, 2004-ben a bolognai Orchestra Mozartot.

Abbado 1968-ban lett a milánói Scala zeneigazgatója, ő tárta ki a patinás operaház kapuit a szélesebb néprétegek előtt, a repertoárt a hagyományos olasz darabok mellett Alban Berg és Muszorgszkij műveivel bővítette. 1981-ben kezdeményezésére jött létre a Scala Filharmonikus Zenekara, amely önálló nemzetközi együttesé nőtte ki magát. Tisztségéből 1986-ban egy szakmai-pénzügyi vita miatt távozott, ezután öt évig a bécsi Állami Operában dirigált.

1989-ben a Berlini Filharmonikusok muzsikusai őt választották meg karmesterüknek Herbert von Karajan utódaként, így 1989 és 1991 között egyszerre működött Bécsben és Berlinben, a két legpatinásabb európai zenekar élén. A Berlini Filharmonikusok éléről 2002-ben egészségi okok miatt mondott le, utolsó koncertjén a hallgatóság virágesővel és több mint félórás ovációval köszönte meg munkáját.

A dirigensnél 2000-ben gyomorrákot diagnosztizáltak. A kezelést követően 2003 augusztusában nagy sikerű koncerten lépett újra a pulpitusra az általa alapított Luzerni Fesztiválzenekarral, de betegsége miatt egyre kevesebb felkérést vállalt el és hosszabb-rövidebb pihenőket kellett tartania. Három éve hatalmas sikerrel vezényelte Berlinben a zeneszerző halálának centenáriumán Mahler Dal a Földről című művét. 2012-ben tíz év után tért vissza a Salzburgi Ünnepi Játékokra, s negyedszázad után ismét a Scalában dirigált. Egészségi állapota azonban egyre romlott, s 2013 szeptemberében minden tevékenységének felfüggesztésére kényszerült.

Abbado mindig partitúra nélkül vezényelt. Távol állt tőle a Toscanini-féle diktatórikus módszer, barátságos és megértő volt zenészeivel, akik rajongtak érte. Kedvelte a nehéz és ritkán játszott darabokat, repertoárja a barokktól napjaink muzsikájáig terjedt. Múlhatatlan érdemei voltak a kortárs zene népszerűsítésében, 1988-ban alapította a Modern Bécs fesztivált, ahol főként kortárs szerzők, köztük Kurtág György és Ligeti György műveit játsszák. Magyarországon többször fellépett, a Budapesti Tavaszi Fesztivál visszatérő vendége volt, legutóbb tavaly tavasszal saját zenekarával, a bolognai Orchestra Mozarttal adott nagysikerű koncertet a Művészetek Palotájában.

Operaházakban is keresett karmester volt, Andrej Tarkovszkij szovjet filmrendezővel együtt vitték színre a londoni Királyi Operában Muszorgszkij Borisz Godunov című operáját. Õ is vezényelte a Bécsi Filharmonikusok hagyományos újévi koncertjét, és a zenét népszerűsítő könyvet is írt. Természetbarát és szenvedélyes hobbikertész volt.

Abbado több lemezfelvétele kapott Grammy-díjat, munkásságát számtalan kitüntetés mellett 2008-ban művészeti Wolf-díjjal ismerték el, 2012-ben megkapta a brit Királyi Filharmónia Társaság zenei díját, tavaly augusztusban az olasz parlament örökös szenátorának nevezték ki. Az év végén bejelentette, hogy lemond szenátori javadalmazásáról, az összegből fiatal muzsikusok számára alapított ösztöndíjat.

A következő oldalon arról olvashatnak, hogyan emlékeznek kortársai Abbadora.Claudio Abbadót gyászolja a zenevilág és Olaszország: nemzetközileg ismert karmesterek, együttesek és operaházak, köztük Daniel Barenboim, a Bécsi és a Berlini Filharmonikusok, valamint a milánói Scala a legnagyobb zenészeként méltatták a 80 évesen hétfőn elhunyt világhírű karnagyot, akiről Enrico Letta olasz kormányfő azt mondta: hivatkozási pont volt hazájában és azon kívül is.

Giorgio Napolitano államfő úgy fogalmazott, Abbado hatalmas tehetség, zseni volt a zenében és a világszerte elismert olasz művészetben.

"Az 1950-es évek eleje óta ismertem Claudio Abbadót, 1956-ban együtt végeztünk el egy karmesterkurzust Sienában. Azóta kötött össze minket szakmai és emberi barátság" - mondta Daniel Barenboim, a berlini Staatsoper főzeneigazgatója, kiemelve Bolognában elhunyt pályatársának a zenei műfajok átívelésére való képességét, valamint Abbado hozzájárulását a kortárs zenéhez. Külön méltatta őt az általa alapított ifjúsági zenekarokért. "Úttörő volt ebben a tekintetben, egész pályafutása során fiatalokkal dolgozott" - fogalmazott az argentin születésű Barenboim. Ugyanezt emelte ki Cristiano Chiarot, a velencei Fenice operaház intendánsa is.

"Jó barát és a legjobb karmester volt" - mondta Zubin Mehta, aki Bécsben együtt tanult Abbadóval. "A legszomorúbb hír, elvesztettem azt, aki egy életen át a barátom volt. A világ pedig egy kiemelkedő karmestert és zenészt" - fogalmazott a Tel-avivi Filharmonikus Zenekar igazgatója. Bejelentette, csütörtöki berlini koncertjét Abbado emlékének ajánlja. "Neki fogok vezényelni" - fűzte hozzá.

Mélyen lesújtotta a halálhír Riccardo Mutit is, aki szerint Abbadóval "egy nagy zenészt" veszített a világ. Muti megemlékezett arról a bátorságról, amellyel honfitársa szembeszállt "szörnyű betegségével" - a rákkal -, valamint a szerénységről és alázatosságról, amely Abbado pályafutását jellemezte. "Távozása jelentős veszteség a zene és a művészet világának" - vélekedett a 71 éves Muti, aki az "igazi" olasz és az európai kultúra nagy képviselőjeként említette pályatársát. Egyúttal méltatta Abbado komolyságát és keménységét, amellyel munkáját végezte.

"Olaszország szegényebb lett ma" - fogalmazott a szintén olasz Riccardo Chailly, a Scala jövendőbeli zeneigazgatója, Abbado egyik utóda e tisztségben, amelyet az elhunyt 1968 és 1986 között töltött be. Giuliano Pisapia, Milánó polgármestere bejelentette, hogy a világhírű operaház koncerttel tiszteleg Abbado emléke előtt. A Scala felbecsülhetetlen veszteségnek nevezte Abbado halálát, nemcsak az olasz, hanem az egyetemes kultúra számára is.

"Óriás volt, halála hatalmas veszteség" - fogalmazott Antonio Pappano. Az olasz karmester szerint Abbado szellemisége egyedülálló volt Olaszországban és a világon. Látnok volt és minden tekintetben óriás" - fűzte hozzá.

Nagy veszteségről beszélt Christian Thielemann német karnagy is. "Nagyon elszomorított Claudio Abbado halálának híre. Számos előadás az ő vezényletével vált felejthetetlen élménnyé számomra. Mindig is csodáltam, ahogyan interpretációiban vegyítette az érzelmet és az értelmet" - mondta.

Claudio Abbado távozása az osztrák zenei életet is lesújtotta. "A zenevilág az egyik legnagyobb alakját veszítette el ma" - jelentette ki Dominique Meyer, a bécsi Staatsoper igazgatója, hozzátéve, hogy az olasz karmester zenészek generációira volt hatással vízióival. Franz Welser-Möst főzeneigazgató Abbado "óriási munkabírását", valamint a maestro állhatatosságát emelte ki. Claudio Abbado összesen 173 alkalommal vezényelt a világhírű bécsi operaházban, ahol zeneigazgató és főzeneigazgató is volt.

Búcsúzott a karmestertől a Salzburgi Ünnepi Játékok vezetősége is. Abbado nevéhez "felejthetetlen színvonalú zenei élmények" fűződnek - fogalmazott a fesztivál elnöke. "Salzburgnak olyan zenésztől kell most búcsút vennie, aki évtizedeken át kiemelkedő élményekkel örvendeztette meg a publikumot" - tette hozzá Helga Rabl-Stadler. Abbadót 101-szer láthatta a nagyszabású rendezvénysorozat közönsége, amely ráadásul Abbado repertoárjának legjavából válogathatott - emlékeztetett az elnök. A néhai dirigens 1994 és 2002 között művészeti igazgatóként állt a fesztivál élén.

A Berlini Filharmonikusok Abbado zeneszeretetét és sosem lanyhuló kíváncsiságát méltatták megemlékezésükben. Mint fogalmaztak, a karnagy e két tulajdonsága őket is jobb teljesítményre sarkallta, már Abbadónak a zenekarral való első fellépése, 1966 óta. "Büszkék vagyunk arra, hogy vezető karmestereink közé tartozott és részesei lehetünk zenei hagyatékának" - írták.

"Kiváló zenészt és nagyszerű embert veszítettünk el. Tíz évvel ezelőtt mind azon töprengtünk, hogy túléli-e a betegséget, amely most végül elragadta. Õ pedig egy rendkívüli indián nyárral örvendeztetett meg minket, tehetségének minden eleme felejthetetlen módon állt össze" - mondta Abbado utolsó éveiről a berlini együttest vezető Sir Simon Rattle. Megemlékezett Abbado neki mondott szavairól, amelyek szerint a betegség ellenére úgy érezte, mintha belülről hallaná a zenét. "A zene megmentette az életemet" - idézte Abbadót Rattle, aki szerint az olasz karmester utóbbi években nyújtott teljesítménye transzcendens volt. "Mindannyian kivételezettnek éreztük magunkat, hogy hallhattuk őt" - hangsúlyozta Rattle, hozzátéve: a kettejük közötti baráti, jó kedélyű viszonyt is nagyra tartotta.