A budapesti Szépművészeti Múzeummal együttműködésben rendezett tárlat Bartók Béla és a magyar modernizmus művészetét tekinti át 90 festményen, 15 grafikán, több mint 50 fotón, zenei és irodalmi dokumentumon keresztül.

Ariane Bavelier és Thierry Hillériteau írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a magyar zeneszerzőnek szentelt monografikus kiállításról van szó: a tárlat Bartók zenéjén keresztül mutatja be a korabeli magyar festők műveit, illetve a zeneszerző kapcsolatát a kortárs festészettel.

A francia fauves-okat követő Nyolcaknak a modernizmust hirdető újításai és a hatalmas festészeti forradalom folytatása érdekében tett franciaországi útjaik csodálatos visszhangot teremtenek Bartók zenéjéhez - vélik a kritikusok, akik szerint a kiállítás úgy van megrendezve, hogy a zene minden teremben a magyar festők fényeire rezonáljon. A kis páholyokként kialakított beugrókban teljesen el lehet merülni a Bartók-részletekben, míg a festők önarcképeinek termében például Bartók Két portré című műve hallható.

Az írás azt is kiemelte, hogy Párizs szolgált inspirációként a tárlaton bemutatott festőknek (Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Perlrott Csaba Vilmos, Pór Bertalan, Rippl-Rónai József), akiknek a nevét a francia művészetkedvelők csak most fogják felfedezni.