A politikus hozzátette, hogy a felújítás második ütemének terve is elkészült csaknem félmilliárd forintos költségvetéssel, de a folytatásra még uniós forrást kell találni. A pénzügyi fedezet előteremtésében partner Cselovszki Zoltán, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ elnöke, a fejlesztési tanács munkáját segíti Bodrogai László, a Magyar Turizmus Zrt. közép-dunántúli marketingigazgatója, aki az ülésen is részt vett.

L. Simon László elmondta, hogy foglalkoznak egy bicikliútfejlesztési-tervvel is, amely Vértes és a Velencei-tó fontosabb turisztikai célpontjai között összeköttetést teremtene, valamint csatlakozna a dunai kerékpárúthoz, amelynek fejlesztését a kormány kiemelt célként kezeli.

A Forster-központ kezelésében lévő kamalduli remeteség felújításának első ütemére 874 millió forintos uniós támogatást nyertek el. A beruházás keretében megtörténik az erdei kolostor konventépületének szerkezeti és külső helyreállítása, valamint a gyógynövényszárító padlás műemléki rekonstrukciója.

Helyreállítják a hajdani refektórium (a remeték ebédlője) falát borító freskókat, amelyeket Vogel Gergely oltár- és freskófestő készített 1760 körül. A 27 kép a kamalduli rendet alapító Szent Romuáldot és a rend történetét, valamint az államalapítással kapcsolatos jeleneteket, magyar királyokat, szenteket és Jézus utolsó vacsoráját ábrázolja.

A műemléki helyreállítás mellett az épület földszintjén látogatóközpontot hoznak létre, amely kiállításnak, látványműhelynek és borpincének ad otthont. A fejlesztés 15 új munkahelyet teremt.

A kamalduli remeteséget 1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította. Az épületeket a Rákóczihoz hű dunántúli nemesi családok adományaiból emelték, erre a szerzetesi lakok homlokzatán elhelyezett nemesi címerek emlékeztetnek.

Az 1770-ben befejeződött építkezéssel tizenhét remetelak épült meg. A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki az imákat hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtől. Beszélniük évente két alkalommal három-három napig lehetett. Küldetésük, hogy imádkozzanak mindenkiért a világon, azokért és azok helyett is, akik maguk sohasem fordulnak Istenhez.

A rend önfenntartó volt, a földművelésből és jótékonysági adományokból élt. A gazdálkodással, halászattal, földműveléssel a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok foglalkoztak. A néma barátok csak rövid ideig élhettek Majk-pusztán, mivel 1782-ben II. József császár feloszlatta a rendek többségét.

Az Esterházy család 1860-ban a konventépületet vadász- és lakókastéllyá alakíttatta. A II. világháború idején a kastély keleti mellékszárnya és a főszárny csatlakozó része leégett, ekkor pusztult el a családi levéltár, számos könyvritkaság, újság és értékes bútordarab. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé.

Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság. Az utóbbi években a műemlék kezelői több koncertet rendeztek a falak között, csatlakoztak a múzeumok éjszakája programjaihoz és az egészséges életmódot népszerűsítő fesztiválokat tartottak. A remeteség 17 cellaháza közül hét apartmanházként rendszeresen fogad látogatókat.