Gurcsenko, a csodás alakú, pikáns szépség remekül énekelt és táncolt, zseniális drámai színésznő és remek ember volt.

Harkovban született, 17 évesen egyedül ment Moszkvába, s még a filmművészeti főiskola hallgatójaként játszotta első főszerepét Eldar Rjazanov Karneváli éjszaka című zenés filmjében 1956-ban, amellyel egy csapásra sztárrá lett.

Hamarosan azonban már csak kultúrházakban, bányákban és börtönökben haknizhatott, mert a KGB együttműködésre kérte fel, s ő ezt elutasította. Sokáig a népszerűségén kívül nem volt semmije: pénze, lakása, de még állandó bejelentője sem.

Nemrég elesett, és combcsonttörést szenvedett. A Komszomolszkaja Pravda című lapnak a műtét után azt mondta, meggyógyul, nem történt katasztrófa. Kérte: ne írjanak olyat, hogy csodás, milliók által szeretett, hanem csak hogy Ljudmilla Gurcsenko, mert nem szereti a pátoszt.

A Karneváli éjszaka után csak 1975-ben következett újabb nagy sikere, a francia komédia alapján készült, máig népszerű Szalmakalap.

1976-ban Alekszej German Húsz nap háború nélkül című filmjében kiléphetett a zenés-táncos skatulyából. Számos jelentős és számtalan kevésbé fontos filmben szerepelt. Különösen emlékezetes Nyikita Mihalkov Öt este (1979), és Eldar Rjazanov Kétszemélyes pályaudvar (1982) és Vén gebék (2000) című alkotásaiban nyújtott alakítása.

A Tarka alkonyat című, két évvel ezelőtt bemutatott filmet, amely egy vak, vidéki pianistát sikerre segítő színésznőről szól, forgatókönyvíróként, rendezőként, zeneszerzőként és főszereplőként jegyezte. Több könyvet is írt, legismertebb Felnőtt gyerekkorom című önéletrajzi írása.

Ötször ment férjhez, de mint mondta, mindig szerelemből. Joszif Kobzon ismert énekestől lánya született, de vele megszakadt a kapcsolata. Több plasztikai műtéten esett át, és nem is tagadta: úgy vélte, nincs joga nem jól mutatni a közönség előtt.

Az NTV televízió novemberben estét szentelt a művésznő 75. születésnapjának. Gurcsenko mélységesen őszinte és szép volt, mint mindig: fekete csipkeruhában, csipkekesztyűben, hatalmas szőke loknikkal. Haláláig azt a méretet viselte, mint 19 éves korában.

Mesélik: a színfalak mögött már idős asszony volt, de a színpadra lépve mindig visszaváltozott kortalan Gurcsenkóvá.

A Kommerszant című lap úgy vélte: ha egy ilyen színésznő a nyugati filmiparban tűnt volna fel, vetélytársa lett volna bárkinek: Jeanne Moreau-nak, Gina Lollobrigidának, Elisabeth Taylornak. Halála hírére az orosz tv-adók megváltoztatták műsorukat, és filmjeit vetítették.

Ljudmilla Gurcsenkót a Novogyevicsij temetőben, a legkiválóbb szovjet és orosz személyiségek között, az orosz himnusz hangjai mellett helyezték végső nyugalomra, s a tömeg tapssal búcsúzott tőle. Temetése napján a moszkvai metróban dalait hallhatták az utasok.