A könyvbemutatón Rosta Gergely szociológus, a Münsteri Egyetem vallásszociológiai tanszékének tudományos munkatársa elsőként a kötet társszerkesztőjéről, a közelmúltban elhunyt Tomka Miklósról emlékezett meg.

Rosta Gergely az MTI-nek elmondta, hogy számára a kötet negatív üzenete, hogy az emberekben erős a bizalomhiány egymással, valamint a szervezetekkel szemben is; ez a vallásosaknál kisebb mértékű - jegyezte meg. A könyv másik fontos megállapítása, hogy a magyarok közösségorientációja egyre gyengébb. Rosta Gergely szerint viszont az új nemzedékekben látszik az igény és a törekvés a kapcsolatok építésére, ami mindenképpen pozitív jelenség.

A könyv szerkesztője szerint a vizsgálatokból az is kiderült, hogy a vallásos emberek boldogabbak, vagy legalábbis annak vallják magukat.

A korábbi felmérésekhez képest a társadalomnak kisebb csoportja ragaszkodik az egyházhoz. Elmondta, hogy a vallásosak továbbra is inkább "jobbra húznak", viszont az elmúlt években csökkent a vallás és a politikai meggyőződés közötti összefüggés.

Rosta Gergely kifejtette: a könyvből egyebek mellett az is kiderül, hogy a vallásosak és a nem vallásosak értékválasztásában jelentős különbségek vannak. Példaként említett Török Péter tanulmányát, amely szerint a vallásosak számára fontosabb a család és a házasság. A házasságban pedig fontosabbnak tartják a közös értékeket, mint például a közös érdeklődési kört.

Pusztai Gabriella szociológus, a Debreceni Egyetem neveléstudományi tanszékének docense elmondta, a kötet révén rádöbbentek, hogy a társadalmi státusnál a közösség mint érték fontosabb erőforrás. Számára a kötet legfontosabb üzenete, hogy "a közösségek boldogabbá teszik az embert" - mondta. A szociológus szerint nem a társadalmi helyzet, vagyis a jövedelem vagy iskolázottság befolyásolja azt, hogy boldognak és elégedettnek érezze magát az ember, hanem az, hogy olyan értékadó közösséghez tartozzon, amelyben jól érzi magát.

Kifejtette, hogy ezt az igényt támasztották alá a Debreceni Egyetemen az utóbbi évtizedben végzett hallgatói vizsgálatok is, amelyek szerint a fiatalok ezért keresik az interneten is a közösségi játékokat.

A Mit értékelnek a magyarok? című kiadvány az Európai értékrendvizsgálat 1981 óta negyedik alkalommal elvégzett felmérésén alapul, amellyel egységes szempontrendszer alapján mérik az európai országokban élők értékválasztásait.

A hollandiai Tilburgi Egyetem által koordinált 2008-2009-es kérdőíves felmérés magyarországi vizsgálatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatócsoportja végezte, ennek eredményeit foglalja össze a bemutatott kötet.