Az államfő és Donald Tusk kormányfő a Németország által 1939. szeptember 1-jén megtámadott Gdansk melletti Westerplatte-félszigeten rendezett hagyományos megemlékezésen tartott beszédet. A német támadás a második világháború kezdetét jelentette.

Nawrocki felszólította Friedrich Merz német kancellárt és a német nemzetet, hogy „a történelmi igazságot, de a jövőt is szem előtt tartva” rendezzék a Lengyelországnak járó háborús jóvátétel ügyét. Ennek összegét Lengyelország a fegyveres erők fejlesztésére fordítaná, „hogy ne kényszerüljön nyugati hitelek felvételére” – jelentette ki a lengyel elnök.

Felidézte: a háború során mintegy 6 millió lengyel állampolgár, vagyis a lakosság 17 százaléka halt meg, az áldozatok 90 százaléka civil volt. Erről nem szabad megfeledkezni, ezeket a tényeket ismételgetni kell, mert Németországban „ez az igazság gyengén hallható” – hangsúlyozta az államfő.

Hozzátette: a második világháborúról szóló igazságot Európában és az Atlanti-óceánon túl sem ismerik, vagy nem akarják megismern. Ezért mindenkivel tudatosítani kell, hogy a németeknek nem volt szükségük Adolf Hitlerre ahhoz, hogy megvetéssel tekintsenek Lengyelországra és a lengyelekre – fogalmazott Nawrocki.

A lengyel elnök 19. századi német irodalmi idézetekkel támasztotta alá érveit, valamint azt állította, hogy „a lengyelellenesség már (a nácizmus hatalomra jutása előtti) Weimari Köztársaság politikai kultúrájának is centrumát képezte”.

A második világháborús német jóvátétel az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány idején vált a lengyel-német kapcsolatok egyik fontos témájává. Az akkori kormány egy jelentésében 6,2 ezer milliárd zlotyra (522 ezer milliárd forintra) becsülte a Lengyelországnak okozott háborús károk összegét.

A Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette előző lengyel kormány támogatásával államfővé választott Nawrocki a tavalyi westerplattei megemlékezésen is hangsúlyozta a német jóvátétel szükségességét. Németország már több ízben elutasította a varsói követelést, hangsúlyozva, hogy ez az ügy már le van zárva.

Tusk beszédében a második világháborús áldozatok emlékezetére hivatkozva sürgette, hogy a szabad világ vezetői vonják le a második világháború „komor tanulságát” a szolidaritásról, a lengyel nemzet és az egész szabad világ egységéről, és támogassák Ukrajnát.

Az egész Nyugat kötelessége kimondani, hogy Ukrajna sorsa a mi sorsunk is a közeljövőben” – fogalmazott Tusk. Úgy vélte: az őszi és a téli hónapok kulcsfontosságúak lehetnek Ukrajna függetlensége, de Lengyelország és az egész szabad világ szempontjából is.