A vártnál korábban aláírták a keretmegállapodást az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus lezárásásról, ez azonban nem jelenti azt, hogy pont kerülhetne az iráni háború végére – vélekedett az InfoRádióban Csizmazia Gábor Amerika-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

A dokumentumot a leglazább kategóriába sorolja, két okból is:

1. a feleknek csak a szándékát fejezi ki, már most látni, hogy bármilyen szándékbeli tárgyalás már most csúszik, az amerikai alelnök JD Vance el sem utazott Svájcba
2. maga a szándéknyilatkozat hiányos, nincs benne szó a terrorszervezetek (Hamász, Hezbollah, jemeni húszik) támogatásáról, és hiányoznak belőle a mérföldkövek.

„Ha halad is a tárgyalás, nem lehet tudni, mi eredmény, mi lenne a szankciók be nem tartása esetén, sok a kérdőjel” – rögzítette.

Hogy kinek előnyösebb az az egyezség, ahol most tartanak a felek, arról elmondta: Iránban jobb az optikája a megállapodásnak, amiről azért kevés információ jött ki, ráadásul amit a Trump-elnökség bemutatott, az más célokat vonultat fel, mint amelyeket korábban Amerika el kívánt érni. Engedmény történt a Hormuzi-szoros ügyében, Irán megsarcolása kapcsán, a rakétaprogrammal kapcsolatban, ráadásul elindulna 300 milliárd dollárnyi újjáépítési befektetés Iránba amerikai jóváhagyással a környékbeli országokból, amiről korábban szó sem volt.

Washington számára az előrelépés a félidős választások közeledte miatt is fontos, de Iránnak sem jó, ha sokáig várnak, „mert katonai értelemben az amerikaiak több sikert tudtak elérni”, a haditengerészetüket, a légi erejüket és a légvédelmet már lerombolták.

Donald Trump most Csizmazia Gábor szerint abban reménykedik, hogy szárnyalni fog a tőzsde, és akkor majd csökkennek az üzemanyagárak, a gazdasági hatások pedig politikai aprópénzre válthatók, mire jönnek a félidős választások.

„Nem véletlen, hogy egymásnak ellentmondó indoklásokat tett, hogy mi lesz akkor, hogyha más, gazdasági szempontból kevésbé fontos kérdésekben – mint például az iráni atomprogram –, konkrétan nem tudnak megegyezni. Vajon visszatérnek-e a bombázásokhoz? Sokan azt valószínűsítik, hogy igen, majd az Egyesült Államok ad hoc alapon visszamehet úgymond megnyírni a füvet, újra bombázni, de ez ellentmond a mostani szándéknyilatkozatnak, amely kimondja az egymás ügyeibe be nem avatkozást” – elemezte a helyzetet.

Figyelmeztetett: sokan – az internacionalista-neokonzervatív szárnyról – olyanok elégedetlenek az iráni háborúval, akik Trump legfontosabb támogatói is voltak korábban.

A cikk Kántor Viola interjúja alapján készült.