Véget értek a csaknem 5 órás tárgyalások Moszkvában az amerikai és az orosz delegáció között. Ezt követően, mint Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban felidézte, Jurij Usakov, az orosz delegáció egyik vezetője állt ki az újságírók elé és tartott egy rövid, alig 10 perces sajtótájékoztatót, semmi más az elhangzottakról hivatalosan nem érkezett.

A szakértő viszont rámutatott egy beszédes tényre: a Moszkvába repült amerikai delegáció eredeti terve az volt, hogy Európában megáll, hogy egy ukrán csoporttal tárgyaljon, ez azonban nem történt meg, így a moszkvai tanulságokat ilyen módon nem osztották meg Ukrajnával, ami önmagában arra mutathat, hogy „nem sikerültek olyan jól a tárgyalások”.

Usakov egyébként a tájékoztatón lényegében azt ecsetelte, hogy nincs eredmény, tovább dolgoznak.

Arról, hogy mi az oka, hogy nincs áttörés, azt mondta: eleve magáról az „ajánlatról” sem tudni semmit, vagyis arról, hogy konkrétan miről tárgyaltak a felek, pontosabban „nem volt szerencsés, hogy valaki kiszivárogtatta korábban a 28 pontot”. Így azt sem tudni, hogy ez az eredeti 28 pont miként viszonyul ahhoz, amiről most egyeztettek az oroszok és az amerikaiak. Elemzők mindössze annyit feltételeznek, hogy

az asztalon lévő tervek 70:30 arányban kedvezhetnek inkább az oroszoknak, mert az „orosz hatalmi logikából kiindulva egy ennél sokkal rosszabb javaslat, mint ami kiszivárgott, nem volt elfogadható”.

A 28 pont óta már hallani lehetett 19, 20 és 22 pontról is, de az is biztos, hogy Ukrajna sem enged a maga, korábban ismertté vált feltételeiből.

A legfontosabb vitapont továbbra is a területi kérdés, ami orosz szemszögből szintén nem önmagában értelmezendő, hisz a hatalomnak a szakértő szerint valahogyan „el kell adnia” ezt a katonai fellépést a 100 ezres katonai áldozatszámmal együtt. Tehát nem csak arról van szó, hogy 15 vagy 20 ezer négyzetkilométerrel nőjön a világ legnagyobb területű országa, de Donbasz térségét szeretnék,

• akár megszerzés,
• akár elfoglalás,
• akár tárgyalás útján.

Erről viszont Ukrajna hallani sem akar.

További oka lehet a szakértő szerint a tárgyalások kudarcba fulladásának, hogy Ukrajnában a korrupciós botrány miatt gyengülhet Volodimir Zelenszkij elnök pozíciója, amivel együtt a harctéren sem áll jól az ukránok szénája. Ebben a helyzetben pedig „Ukrajna második legerősebb embere”, az elnöki hivatalt vezető Andrij Jermak lemondása sem hordoz az ország számára pozitív üzenetet. Ismert, ő a korrupciós ügy miatti nyomozás folyományaként állt fel.

Ezért aztán Oroszország is azt feltételezheti, hogy most van alkalom még többet elérni Ukrajnával szemben a tárgyalásokon, ezért is helyezkedik „kevésbé engedékeny álláspontra” ahhoz képest, mint ahogy néhány hete reagált volna.

Bendarzsevszkij Anton szerint általában minden sikeres lezárás előtt növekszik az eszkaláció, mert a felek a lehető legjobb feltételeket szeretnék kiharcolni és azt kívánják demonstrálni, hogy mire lennének még képesek a jövőben. A NATO is azon gondolkodik, hogy miként lehetne agresszívabban fellépni Oroszországgal szemben, és egy „megelőző csapás” lehetősége is felmerült – ami a szakértő meglátása szerint „nem túl szerencsés”, de valahogy nyilván válaszolni kell Moszkvának a hibrid hadviselésre. Az elhangzottakra az oroszok a harctéren válaszoltak, sorra foglalnak el városokat, amit persze Kijev cáfol. De Vlagyimir Putyin orosz elnök szavait sem szabad figyelmen kívül hagyni, aki azt mondta, hogy elvágják Ukrajnát a Fekete-tengertől és célba veszik az Ukrajnával partnerségben hajózó kereskedelmi flotta tagjait. Egyúttal Európát is fenyegette, mondván, nincs tervben jelenleg, de bármikor „készen áll egy vele szembeni háborúra”.

Összességében a szakértő mégis bizakodó, hisz

a tárgyalási poizíciók tavasszal messzebb álltak a megegyezéstől, mint ma, 2026-ban akár döntő lépést is tehetnek a rendezés irányába.

Ami viszont állandósult, az az orosz drónok berepülése, a kiberhadviselés, a politikai merényletek, lőszerraktárak és vasútvonalak szabotázsakciói, ezekre Európa még mind nem talált választ – de a szakértő szerint épp azért ilyen a hibrid a hadviselés, hogy ne lehessen rá felelni. Érdemi válasz Bendarzsevszkij Anton szerint épp a védelem megerősítése lehetne.