Az iráni származású, de az egykori NDK-ban, Jénában 1969-ben született Wagenknecht egyetemi tanulmányai után szinte rögtön a politikára váltott. Tagja volt az akkori keletnémet kommunista Német Szocialista Egységpártnak (NSZEP), majd a berlini fal leomlása után az utódpárt Demokratikus Szocializmus Pártjának (PDS).

Nem sokkal később a PDS és egy kisebb nyugatnémet baloldali párt szövetségből létrejött, a német politikában azóta is parlamenti szerepet betöltő Baloldal Pártja, (Die Linke) szóvivője, majd alelnöke lett.

Ez azonban nem elégítette ki ambícióit, ami arra indította, hogy 2024 januárjában új baloldali pártot hozzon létre, amely egyben nevét is kapta. Hét hónappal megalakulása után a BSW három, korábban NDK-tag tartományban, Türingiában, Szászországban és Brandenburgban is a harmadik helyen végzett a helyi választásokon. Az utóbbiban a tartományi kormányban is helyet kapott.

Ennek nyomán elemzők a baloldali, bevándorlásellenes pártot a keleti tartományokban az SPD és a radikális jobboldali AfD fő riválisának tartották. A brandenburgi példa is mutatta, hogy az AfD-vel szemben a BSW-t a többi parlamenti párt nem közösítette ki.

Miközben elemzők a sikert elsősorban Sahra Wagenknecht személyének, illetve aktivitásának tulajdonították, 2024 végétől hanyatlani kezdett a párt csillaga. Az idei esztendő elejére ez annyira felgyorsult, hogy a párt a 2025 február végi parlamenti választásokon a szükséges 5 százalékos küszöböt alulról hajszállal súrolva nem jutott be a Bundestagba. Noha a pártvezető azóta többször is a szavazatok újraszámlálását követelte, erőfeszítése eddig sikertelennek bizonyult.

Mindezzel párhuzamosan – és nem csak a keleti tartományokban – az AfD erősödött tovább, valamint Sahra Wagenknecht korábbi pártja, a Die Linke is egyre befolyásosabb politikai szereplővé vált.

Ennek ellenére elemzők számára meglepetésként hatott Wagenknecht hét eleji bejelentése, hogy lemond az elnöki tisztségről. Az indokot az erről beszámoló hírportálok konkrétan nem említették, azt ugyanakkor kiemelték, hogy a politikus nem adja fel.

Miközben az elnöki tisztséget másodmagával az eddigi társelnök, Amira Mohamed Ali látja el, Wagenknecht közölte, hogy vezető pozícióban akar maradni. Ennek jegyében egy, a párt alapértékeit meghatározó bizottságot kíván létrehozni és vezetni is.

A küldöttek erről várhatóan a december eleji kongresszus döntenek, és elemzők szerint aligha utasítják el az alapító ajánlatát. Mint ahogy azt sem, ami szintén egyedülállónak számít, nevezetesen, hogy a baloldali párt nevet változtat ugyan, de a BSW rövidítést megtartja.

Wagenknecht annyit közölt, hogy tiszta fejjel kívánja átgondolni, miben segíthet leginkább a BSW-nek. Ennek jegyében említette az értékeket meghatározó bizottságot, amely egyidejűleg a párt orientációját is meghatározná.

Szavai szerint arra törekszik, hogy megújítsa azt a politikai profilt, amelyet sokan az ő nevéhez társítottak.

A BSW továbbra is ellenzi a megnövekedett fegyverkiadásokat és túlzottnak tartja az Ukrajnának nyújtott támogatást. Támogatja a szigorú menekültpolitikát, magasabb nyugdíjakat sürget, továbbá a vagyonosok magasabb megadóztatását követeli. A szigorú menekültpolitika változatlanul fő követelése.

A párt támogatottsága jelenleg 3-4 százalékos, és arra rendkívül kevés az esély, hogy a szavazatok újraszámlálása nyomán mégis bejutna a törvényhozásba. Ennek ellenére a BSW azt a célt tűzte maga elé, hogy a 2026-s helyi választásokon – legalább az ország keleti felében – bejusson valamennyi tartományi parlamentbe.

Akárhogy is van, Sahra Wagenknecht nemcsak a párt alapítója, de formálója és egyben messze a legismertebb arca is. Ezt tükrözi, hogy a BSW rövidítés megmarad, a párt teljes elnevezése, a Sahra Wagenknecht Szövetség azonban nem. Az ismertté vált hivatalos javaslat az, hogy

új neve a „Szövetség a társadalmi igazságosságért és gazdasági értékekért” legyen.

Alternatív javaslatok akadnak bőven, de mindegyik hosszúnak tűnik a korábbi névhez, a Sahra Wagenknecht Szövetséghez viszonyítva.