Franciaország 2007 és 2012 közötti elnökét szeptember 25-én ítélte öt év börtönbüntetésre a párizsi büntetőbíróság bűnszövetségben való részvételért a 2007-es győztes elnökválasztási kampánya törvénytelen líbiai finanszírozása miatt indított perben.

Bár az ítélet elsőfokú volt, a bíróság - olyan "kivételesen súlyos tényekre" hivatkozva, amelyek "megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben" - úgynevezett halasztott letartóztatási parancsot adott ki az exelnök ellen. A büntetés ideiglenes végrehajtást vont maga után, ami azt jelenti, hogy bár Sarkozy fellebbezett az ítélet ellen, az nem bírt halasztó jelleggel.

Az exelnök három hétig volt őrizetben a párizsi La Santé börtönben, hétfőn helyezték szabadlábra, rendőri felügyelet mellett.

A francia jog általános szabályként írja elő a szabadlábra helyezést a fellebbezésig, a fogva tartást pedig csak azok esetében alkalmazzák, akiket a bíróság veszélyesnek minősít vagy akikről feltételezhető, hogy elhagyják az országot.

A párizsi büntetőbíróság első fokon bizonyítottnak látta, hogy Nicolas Sarkozy még belügyminiszterként 2005-ben megállapodott Moamer el-Kadhafi néhai líbiai vezetővel arról, hogy utóbbi a 2007-es elnökválasztási kampányához törvénytelen módon pénzügyi támogatást ad. A bíróság kimondta, hogy az exelnök bűnszövetségben való részvétel miatt vétkes, mert "hagyta, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők pénzügyi támogatást szerezzenek a líbiai rezsimtől", elvileg a 2007-es győztes elnökválasztási kampány finanszírozásához, mégpedig több millió euró összegben.

A fellebbviteli perben kilenc további gyanúsított is újra a bíróság elé áll, köztük Sarkozy két egykori közeli munkatársa, Claude Guéant és Brice Hortefeux- két egykori belügyminiszter -, valamint Alexandre Djouhri közvetítő, akit első fokon hat év börtönre ítéltek, és azóta is börtönben van.

A párizsi büntetőbíróság első fokon három embert felmentett, köztük Eric Woertht, aki Nicolas Sarkozy kampányának pénztárosa volt, majd elnökké választását követően munka- és költségvetési miniszter.

Claude Guéant és Brice Hortefeux 2005 végén többször is találkozott Kadhafi sógorával, Abdallah Szenuszival, a líbiai titkosszolgálatok akkori vezetőjével, akit Franciaországban életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek az UTA DC-10-es repülőgépe elleni, 170 ember, köztük 54 francia állampolgár életét követelő 1989-es merényletben játszott szerepe miatt. A vád szerint a volt elnök kenőpénzért cserébe elősegítette Líbia nemzetközi színtérre való visszatérését, és vállalta, hogy "tisztára mossa" a líbiai vezető sógorát.

Az első fokú bíróság ugyanakkor nem találta bűnösnek Nicolas Sarkozyt a közpénzzel való visszaélés, a passzív korrupció és a törvénytelen kampányfinanszírozás vádpontjaiban. A nyomozás ugyanis azt nem tudta bebizonyítani, hogy "a Líbiából érkezett pénzt" ténylegesen Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára fordították - hangsúlyozta a bíróság.

A francia jogban azonban a szándék és az előkészület is elegendő a bűnszövetség bűncselekményének minősítéséhez, még akkor is, ha a kitűzött cél nem valósult meg. Néhány órával börtönből való szabadulása után hétfőn Nicolas Sarkozy az X-en jelezte, hogy már készül a fellebbviteli perére, hogy bizonyítsa ártatlanságát. Azt írta:

"Az igazság győzedelmeskedni fog."

Nicolas Sarkozy az év elején több mint négy hónapig elektronikus nyomkövetőt viselt, amire decemberben egy másik ügyben ítélte jogerősen a francia semmítőszék befolyással üzérkedés és korrupció miatt.

A volt elnök ellen még további négy eljárás folyik, és a semmítőszék november 26-án hozza meg a jogerős ítéletet a 2012-es elnökválasztás kampány törvénytelen finanszírozása miatt indított ügyben, amelyben a fellebbviteli bíróság hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte az exelnököt.