A szakadár PKK, amely 1984 óta harcol a török állam ellen, májusban döntött arról, hogy leteszi a fegyvereit és feloszlatja az erőit, miután bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan a fegyveres harc beszüntetésére szólította fel. A harcokban több mint 400 ezren haltak meg.

Júliusban a Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorszervezetnek minősített PKK jóhiszeműsége jeléül fegyvereket égetett.

Az Észak-Irakban vasárnap kiadott közleményben, amelyet a Firat kurd hírügynökség is ismertetett, a PKK kijelentette, hogy valamennyi fegyverese kivonásáról döntött – mint írta, a "szabad demokratikus és testvéri élet alapjainak lerakása érdekében" -, amivel újabb szakaszba lépett a leszerelési és integrációs folyamat.

A szervezet szerint a lépés a PKK-nak a haladás iránti elkötelezettségéről tanúskodik, és a török kormánynak haladéktalanul jogi és politikai lépéseket kell hoznia.

lehetővé kell tennie, hogy a PKK törvények és integráció révén épüljön be a "demokratikus politikába"

– tette hozzá.

Ömer Celik, Recep Tayyip Erdogan kormánypártjának, az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője az X közösségi portálon megjegyezte, hogy a PKK kivonulása konkrét eredménye a kormány "terrormentes Törökország" céljának, hozzájárul a folyamat jogi alapjait kidolgozó parlamenti bizottság létrehozásának "pozitív keretéhez".

A PKK Észak-Irakban állította fel a főhadiszállását, miután az elmúlt években elűzték Törökország délkeleti határaitól. A török hadsereg rendszeresen hajt végre légicsapásokat a PKK észak-iraki támaszpontjai ellen, és több katonai előőrsöt is felállított a térségben.