Az Európai Parlement a magyar kormány által az uniós intézményekben állítólagosan végzett kémtevékenységeket tárgyaló plenáris vitáján a biztos elmondta: műveleti okokból és a vizsgálat sértetlenségének megőrzése érdekében biztosítani kell az eljárás bizalmas jellegét, ezért jelenleg nem közölhetők részletek. Nyomatékosította, hogy a bizottság szolgálatai alaposan kivizsgálják az ügyet.

Serafin emlékeztetett: a bizottság tisztában van azzal, hogy az Európai Parlamentnek és az uniós polgároknak jogos és erős érdeke fűződik az ügy tisztázásához. Mint mondta, ahogy egy korábbi, Magyarországon tevékenykedő OLAF-tisztségviselőket érintő esetben is hangsúlyozta, az alkalmazottak megfelelő munkafeltételeinek biztosítása és biztonságuk megóvása kiemelten fontos feladat a bizottság számára.

Serafin hozzátette, hogy a bizottság elnöke is rendkívül komolyan veszi az ügyet, mivel az ilyen feltételezett incidensek aláássák a tagállamok és az uniós intézmények közötti lojális együttműködés elvét. Bár a vizsgálatok még nem zárultak le, a biztos szerint a testület minden szinten fel fogja vetni aggodalmait a magyar kormánynál.

Az Európai Bizottság tisztában van azzal, hogy az uniós intézmények kiemelt célpontjai az információgyűjtéssel foglalkozó szervezeteknek, és a biztonsági fenyegetések száma folyamatosan nő. Hangsúlyozta, hogy a bizottság elkötelezett az információk, a személyzet és a hálózatok védelme mellett, és szilárd biztonsági keretrendszert működtet a kockázatok azonosítására és mérséklésére - mondta a biztos.

Elmondta, hogy a bizottság egy speciális szakértői csoportot működtet az emberi és digitális elhárítási elemzésekre, és szoros együttműködésben dolgozik a tagállamok szolgálataival és más uniós intézményekkel. Hozzátette: a kémkedéssel szembeni ellenállóképesség erősítésére tudatosságnövelő kampányokat folytatnak, amelyekben a munkatársakat rendszeresen emlékeztetik arra, hogyan ismerjék fel és kezeljék az információgyűjtési kísérleteket.

Tarr Zoltán, a Tisza párt európai parlamenti képviselője felszólalását úgy kezdte, néhány hete még úgy készültek, hogy október 23-a előestéjén a magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékeznek, akik szembeszálltak az orosz elnyomással és életüket adták a szabadságért.

Hangsúlyozta, hogy ma azonban nemcsak emlékezni, hanem "szégyenkezni is kell", mert - mint fogalmazott - "a leköszönő Orbán-kormány újabb botránya ismét árnyékot vet Magyarországra". Tarr szerint a nyilvánosságra került információk alapján a magyar állandó képviseletet évekkel ezelőtt titkosszolgálati érdekek szolgálatába állították, még abban az időszakban, amikor Várhelyi Olivér, a jelenlegi uniós biztos Magyarország uniós nagykövete volt. Hozzátette, az Orbán-kormány ma már nem rejti véka alá, hogy Oroszország érdekeit képviseli Európában, miközben - szavai szerint - a magyar emberek mindig is a szabadság, a demokrácia és a nyugati szövetség mellett álltak.

Tarr Zoltán kiemelte: a Tisza közössége hisz abban, hogy Magyarország helye Európában, a szabad nemzetek családjában és közösségében van, ahol a hősök emlékét ápolják és nem elárulják. Hozzátette, hogy 1956 öröksége nem a félelemre, hanem a bátorságra épül, nem a szolgaságra, hanem a szabadságra. "Mi ezt az örökséget védjük, és holnap is ezt fogjuk képviselni Budapesten, a nemzeti meneten" - zárta felszólalását.

Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában kijelentette: ismét képesek voltak egyetlen újságcikk állításai alapján vitát rendezni a parlamentben Magyarországról, hozzátéve, hogy komolytalannak tartaná ezt a lejárató kampányt, ha nem a hazájáról lenne szó.

A politikus szerint miközben Európa-szerte tucatnyi, valóban a demokráciát sértő esemény történik - például Romániában eltörlik a választás eredményét, Franciaországban nem engednek indulni jelölteket, Lengyelországban a kormány figyelmen kívül hagyja az alkotmánybíróság döntéseit, vagy jobboldali televíziókat próbálnak bezáratni -, ezekről soha nem rendeznek vitát az Európai Parlamentben. "Miért is van az, hogy ezekről sosincs vita itt, a parlamentben, Magyarországról pedig mindig?" - tette fel a kérdést, majd hozzátette: "mindenki tudja, valójában miről van szó".

Dömötör Csaba szerint az Európai Parlament többségének az a problémája, hogy Magyarország önálló, a baloldali-néppárti fősodortól eltérő politikát folytat. "Maguk migrációs paktumot akarnak, Magyarország zéró bevándorlást. Maguk Brüsszelnek adnának több jogkört, Magyarország védi a nemzeti hatásköröket. Maguk gyorsított bővítést akarnak és háborús politikát. Magyarország meg békét akar" - mondta.

Hangsúlyozta, hogy Budapest készen áll arra, hogy ha úgy alakul, az ukrajnai háborúval kapcsolatos béketárgyalások helyszíne legyen, és szerinte valójában ezzel van gondja a parlamenti többségnek. "Ezért szerveztek ma gyakorlatilag három vitát Magyarországról" - tette hozzá. Zárásként kijelentette: "akárhányszor veszik is napirendre, a választ a magyar emberek adják majd meg - holnap tömegek a budapesti békemeneten, áprilisban pedig annál is többen a választáson. Több tiszteletet Magyarországnak!"