Csak tanultam az európaiságot, igaz, de a vasfüggöny élőként erre voltam kényszerítve, ezért felháborítónak tartotta, ha erre emlékeztették - mondta Angela Merkel az Animus Könyvek és a 24.hu közös rendezvényén, amelyen bemutatták a "Szabadság" című memoárját. A korábbi kancellár szerint a hatalom arra nevelte, hogy erősebben keresse a kezdeményezés lehetőségét. Kijelentette, hogy az aktív politikába már nem tér vissza, de mindig politizáló ember marad.

Igényét érezte annak, hogy értsék az emberek, mit miért tett. Nem akarta a további leírásokat és értelmezéseket teljes egészében másokra hagyni. Ezzel indokolta Angela Merkel memoárja megírásának fontosságát.

A könyvbemutató elején az NDK-ban töltött éveiről, valamint arról is kérdezték, hogyan lehetett nőként érvényesülni a hazai és a nemzetközi politikában. A fizikus végzettségű Merkel politikai pályafutása 1989-ben kezdődött. Ekkor lépett be a Demokratikus Ébredés nevű ellenzéki mozgalomba 1990-ben Bundestag képviselő lett.

Azt mondta, meglepte, hogy még 2019-ben vagy talán 2020-ban is azt írták róla, hogy egyfajta nehezékként hurcolta az NDK-s múltját, és úgy került át a nyugatnémet világba. Később azt is írták róla, hogy elődjeihez képest annyiban más, hogy nem született nyugatnémet, hanem csak tanulta az európaiságot és a nyugatnémetséget.

Felháborító megállapítás

"Csak tanultam az európaiságot. De hát ez Magyarországra, Lengyelországra ugyanúgy igaz, mindannyian csak tanultuk, de attól ez a megállapítás valahol még felháborító" - fogalmazott Angela Merkel, aki 1991 és 1994 között a Helmut Kohl vezette kormány ifjúsági és nőügyi minisztere volt. Elmondta, úgy tapasztalta, hogy másképp néznek a nőkre a politikában, különösen akkor vette észre, amikor a kancellári hivatalra pályázott.

"Észrevettem, hogy vannak előítéletek, vagy legalábbis kérdőjelek. Akár egy nagy ipari cégnél, ha elsőként nőt tesznek vezetővé. Egyfajta szerepmodellé váltam, mert kiálltam a nyilvánosság elé a politikában" - fogalmazott a visszavonult politikus, aki ugyanakkor az előnyét is érezte annak, hogy nőként vesz részt a politikában.

"Az ember képeket néz nemzetközi találkozókról, európai tanácsülésekről, akkor látszik, hogy 15 fekete öltöny mellett van egy piros blézer is" - mondta Angela Merkel, aki

jó ideig ódzkodott a női kvótáktól, de később meggyőződésesen mögé állt.

A felügyelőbizottságokra vonatkozóan 30 százalékos kvótát határoztak meg. Arról is beszélt, hogy amikor kirobbant Helmut Kohl pártadomány-ügye, főtitkárként írt egy kritikus hangvételű cikket.

Azt mondta, a politikai színtéren is nagyon sokat tanult tőle, mégis arról volt szó, hogy a Kereszténydemokrata Unió ne szűnjön meg. A pártnak 2000-ben lett elnöke Angela Merkel, akit 2005-ben választottak meg először kancellárnak. Ő lett a második világháború utáni Németország második nagykoalíciójának vezetője és az első női kancellár is az ország történetében.

"A hatalom arra nevelt, hogy erősebben keressem a kezdeményezést, inkább én kezdeményezzek, ne várjak arra, hogy valaki majd segít" - mondta a hatalom személyiségformáló erejére vonatkozó kérdésre, hozzátéve, hogy az ember magányos lesz, legvégül a főnöknek kell döntenie.

Arra a felvetésre, hogy tervez-e visszatérni a politikába, azt válaszolta semmilyen kísértést nem érez, hogy visszatérjen az aktív politikába, de mindig politizáló ember marad.

Plüssállat Putyintól

A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásokról is beszélt Angela Merkel volt német kancellár memoárja budapesti bemutatóján. Felidézte, talán az egyik első találkozójuk Szocsiban lehetett, 2006 végén. "A kutyájával köszöntött engem, pedig tudta, hogy félek a kutyáktól, régebben megharapott egy" - mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy amikor először a Kremlben járt, akkor már plüsskutyával fogadta az orosz elnök.

A volt kancellár tudta, hogy ezzel Vlagyimir Putyin tesztelni akarja, hogy mennyire kemény tárgyalópartner.

Angela Merkel elmondta, Szocsiban az orosz elnök arról beszélt, hogy szerinte a 20. század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió összeomlása volt. Neki viszont ez az időszak a legszerencsésebb, Németország újraegyesült, a kelet-európaiak szabaddá váltak, ebben gyökeresen másképp látják a történelmet - tette hozzá a korábbi német kancellár, aki szerint

„a 20. század legnagyobb tragédiája a második világháború volt, amit Németország robbantott ki".

Angela Merkel szerint általánosságban nem lehetett megbízni Putyinban, de ha ketten megállapodtak valamiben, akkor bízhatott abban, hogy ahhoz tartják magukat az oroszok. Kitért arra is, hogy a krími események után, valamint amikor Donyeck és Luhanszk környékén a szeparatisák egyre inkább alárendelt helyzetbe kerültek, úgy döntöttek az akkori francia elnökkel, hogy ezt próbálják megállítani, és letárgyalták a második minszki egyezményt.

"Nem úgy működött, ahogy kellett volna, viszont egyfajta megnyugvást hozott. 2015-től a támadásig Ukrajnának lehetősége lett arra, hogy megszilárdítsa a helyzetét” - vélekedett Angela Merkel, aki a 2022-ben kezdődött orosz-ukrán háborúról is beszélt. Arra viszont nem tudott egyértelmű választ adni, mivel lehetett volna megelőzni a konfliktus elmérgesedését. "Nehéz megmondani. A koronavírus súlyos befolyást gyakorolt bizonyos világpolitikai események alakulására és a társadalmak belső életére. Senki nem beszélt arról, hogy mit jelentett önmagában az, hogy nem jöhettek létre személyes találkozók” - fogalmazott a volt kancellár.

Ezek után a menekültválságról volt szó a könyvbemutatón. Angela Merkel úgy fogalmazott: "2015 tavaszán a belügyminiszternek volt egy prognózisa arról, hogy egy év alatt 400 ezer menekült érkezhet, augusztusban már 800 ezerről beszélt. Közben óriási problémák voltak Görögországgal. Nehezen sikerült elfogadtatni Ciprasszal a reformokat. Kimerülten érkeztem vissza a tárgyalásokról, odafordultam az irodavezetőmhöz, mondtam, hogy nekünk kellett korrigálnunk az elődeink hibáit, hogy megmentsük az eurót, és már jött is a következő probléma.”

A volt kancellár azt is mondta: tudta, hogy nem lehet naponta tízezer embert befogadni, akik közül sokakat embercsempészek visznek oda. Olyan megoldást akart, ami az európaiakat nem a barikádra szólítja, hanem megfelelően védi a külső határokat. Arról is beszélt, hogy ebben a kérdésben a magyar miniszterelnökkel alapvetően más volt a nézetük. "Nem tudtam felhívni, mert tudtam, hogy teljesen más a véleménye. Próbálkoztunk egy fair megosztást alkalmazni a menekültekkel kapcsolatban."

Találkozás Orbán Viktorral

Úgy folytatta: különböző nézeten voltak, de ha a magyarok is befogadtak volna pár menekültet, az nem sodorta volna veszélybe a magyar történelmet és kultúrát - mondta a volt kancellár, aki a budapesti könyvbemutató napján találkozott Orbán Viktorral. Erről azt mondta: "Én már senkit nem hívhatok meg, mert nem vagyok kancellár. Nem voltunk mindig egy véleményen, el kell fogadni, hogy vannak véleménykülönbségek (...)"

Az AfD megerősödésével kapcsolatban azt mondta: amikor a tisztségét elhagyta, az AfD 11-12 százalékon volt, ma 20 százalék felett. "Részben az én hibám volt, de nem én lehettem az egyetlen oka" - fogalmazott Angela Merkel.